KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elemi ösztön

Hegyi Gyula

Kiadós botrányok előzték meg az Elemi ösztön bemutatását, így a közvetett reklámhadjárat már jóval a premier előtt elkezdődött. Először a „csak tizenhat éven felülieknek”-kategória amerikai megfelelőjét akarták ráhúzni, ami üzleti bukás egy olyan országban, ahol elősorban a tizenévesek járnak moziba. Így hazai (amerikai) használatra meg kellett vágni a filmet, a magyar néző azonban – végre is a korlátlan szabadság honában élünk – a csonkítatlan változatot láthatja. Tiltakoztak a produkció ellen a leszbikusok is, mert szerintük ízléstelen és igaztalan módon mutatja be a női homoszexuálisokat. Ez utóbbi tiltakozást akár a filmstúdió reklámfőnöke is fogalmazhatta volna, hiszen nyilvánvalóan csak a film iránti érdeklődést növelte. Sharon Stone, a női főszereplő sejtelmes nyilatkozatban beszélt arról, meddig ment el Michael Douglasszal a nagy ágyjelenetben. Bármilyen meglepő, ennyi reklám ízű tamtam ellenére a film valóban jó – mármint annak, aki Hollywoodtól nem művészi mélységeket, hanem fordulatos, jól felépített, profi produkciókat vár. A Michael Douglas alakította nyomozó egy titokzatos sorozatgyilkosság tettese után nyomoz: az áldozatok minden esetben férfiak, akiket szeretkezés közben öl meg az odaadó szeretőnek vélt női gyilkos. A szálak – mint annyi jó krimiben – itt is a múltba, a látszólag magabiztos szereplők védtelen és sebezhető ifjúságába vezetnek. Valami történt egyszer az egyetemen két okos, ambíciótus pszichológushallgatónő között, és bár azóta mindketten sikeres asszonyok lettek – ahogy Pilinszky János mondja, ha szabad ilyen összefüggésben idézni –, „ami történt, valahogy mégse tud végetérni”. Megfejtheti-e az ügyet egy férfi, különösen, ha érzelmileg is belebonyolódott a történetbe? Teljesen sohasem. A múltat sem lehet a maga teljességében megismerni: kiszámíthatatlan következményei viszont ott kísértenek mindennapjainkban. Legjobb pillanataiban ezt a kényelmetlen érzést közvetíti a film, mely kriminek és az érzéki szerelem dicséretének is igényes munka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=512