KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.

Sepsi László

The Dark Knight Returns – amerikai rajzfilm, 2012–2013. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: ProVideo. 73+73 perc.

A DC Comics rajzfilmjei az elmúlt húsz évben – élen Bruce Timm díjakkal megszórt animációs sorozatával – szembetűnő presztízsre tettek szert, sikerüket a 2007-ben útjára indított DC Universe Animated Original Movies csak videóra készült képregény-feldolgozásai koronázták meg. A főképp az egyes címek kiemelkedő (Justice League: Doom) vagy egyenesen klasszikus (Superman: Doomsday) sztorikból szemezgető, 60–70 perces produkciók között – így túl egy tucat tételen – egyre bátrabb vállalásokat találunk: 2011-ben elkészült a Batman: A kezdet kezdete, amely hűségesen követte Frank Miller és David Mazzucchelli képregény-alapvetését (Batman: Az első év), A sötét lovag visszatérrel pedig a készítők még súlyosabb forrásművet választottak. A szintén Miller által jegyzett Batman: The Dark Knight Returns először 1986-ban megjelent graphic novelje a Batman-mitológia egy alternatív végpontjával játszik, melynek disztópikus kulisszái közt az idős Bruce Wayne újra magára ölti a denevérjelmezt, ám reaktiválása a vártnál is nagyobb hullámokat ver Gotham alvilágában. A nyolcvanas évek második felében megjelent komor és brutális Batman-interpretációk (A gyilkos tréfa, Arkham elmegyógyintézet) közé illeszkedő történetet a rajzfilmverzió készítői szerencsére nem próbálták megszelídíteni. A Miller képregényét szinte kockáról kockára lekövető kétrészes adaptáció merészen megtartja a sztori fatalista hangvételét, nem enyhít a számottevő erőszakmennyiségen, mi több, az eredeti ma már kevésbé aktuális direkt politikai áthallásait is felidézi. A feldolgozás inkább a külcsín tekintetében bír jelentős hátrányokkal: a korábbi epizódok egyenstílusában prezentált A sötét lovag visszatér bár képes átörökíteni a forrásmű atmoszféráját, hiányzik belőle az a vizuális többlet, amit az eredetiben Frank Miller egyedi stílusa és kompozíciói biztosítottak, ezt pedig a rajzfilm apokaliptikus záró-harmadának viszonylagos erőtlensége még szembetűnőbbé teszi. De a duplafilm legnagyobb hátulütőjét mégis túlzott adaptációs hűsége jelenti: mivel A sötét lovag visszatér sokkal inkább illusztrálja, mintsem interpretálja a forrásművet, az olvasmányélmény felelevenítésén túl kevés újdonsággal szolgál a képregény ismerőinek – így inkább azoknak ajánlható, akik a részben Miller ihlette Nolan-trilógia után vágynak valami hasonlóra, statikus képregénypanelek helyett szigorúan mozgóképen.

Extrák: Előzetesek. A két film két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11357