KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rontó Ralph

Varga Zoltán

Wreck-It Ralph – amerikai, 2012. Rendezte: Rich Moore. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: ProVideo. 108 perc.

„Rossz vagyok, és ez jó! Sohasem leszek jó, és ez nem rossz!” Ezt a mondókát kétszer is halljuk a Rontó Ralph címszereplőjének szájából; előbb az identitásválsággal küszködő „rosszfiúk” egyesületének hitvallásaként mormolja, másodszor pedig kulcsfontosságú pillanatban idézi fel, amely Rontó Ralph lényét végérvényesen új fénytörésbe állítja. Az önkeresés, a jellemfejlődés, vagy a nagy utazások és nagy kihívások sűrűjébe szőtt önmegtalálás kétségkívül nem mondható újdonságnak a kortárs egészestés amerikai animációban a Rontó Ralph című Disney-film főbb építőelemei közül. Főhősével viszont – a videojáték világában nap mint nap rontó-bontó, ám valójában érző szívű, óriásmarkú melákkal – ügyesen csatlakozik rá arra a közelmúltban felértékelődött trendre, amely azt célozza, hogy a hagyományos antagonista-szerepkör felülvizsgálatával, sőt kifordításával a „rosszak” is részesülhessenek a hősöknek járó dicsfényből (Gru, Megaagy). A szemétdombi veszteglésre kárhoztatott Ralph fellázad kirekesztettsége ellen, meglóg a saját játékából, ám a hősfogalom félreértelmezése miatt túl korán készül learatni a babérokat egy harci játékban – az igazi hőssé váláshoz hosszabb út vezet, egy sötét titkot rejtő, cukormázas miliő keserédes kalandjain keresztül.

A Rontó Ralph legnagyobb dobása a videojáték-lakók „titkos életének” térképezése, a „munkaidőn kívül” ugyanis valamennyi figura önállósul. Ha a Toy Story bevezetett minket a megelevenedő gyerekjátékok mindennapjaiba, úgy a Rontó Ralph akár a Toy Story és a Tron keresztezéseként is felfogható (egyik producere John Lasseter). Szekérderéknyi utalás idéz meg valódi videojátékokat – ezek a poénok elsősorban a felhasználók számára megmosolyogtatóak –, a szüzsé a játékok több típusának vegyítése felé halad. Ralph határsértéseinek következménye meglepő keveredések sora: így épülnek be az Alien-filmekre hajazó, de leginkább az óriásrovaros inváziós sci-fikből ismerős elemek a Charlie és a csokigyár mézes-mázos, tarkabarka nyalánkságait idéző csodaországba, amely a versenyzős játékok szabályai szerint szerveződik (!). Mindezt mégsem éljük meg elidegenítően, ez a posztmodern eklektika szellemével rokonítható, a figurák testfelépítését és mozgatását is mókásan befolyásoló stíluskeverék maximálisan bevonja a nézőket érzelmileg és érzékileg egyaránt – a háromdimenziós vetítésre szabott CGI-látványvilág önmagában is módfelett pazar.

Extrák: A DVD tartalmazza a Rontó Ralph kísérőfilmjét is, Az újságolvasót (Paperman). E szívmelengető, szótlan, (jobbára) fekete-fehér kis remeklést, az egymásra találó fiatal pár furcsa-mulatságos, a köznapiságot szelíd varázslattal felülíró meséjét hosszútávon fogják jegyezni az animáció krónikájában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11469