KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/október
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Schreiber András: Kamikaze Fassbinder 70
• Forgách András: Intenzitás Fassbinder esete a mozival
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Bolygó árnyak A Hiroshima-tabu
• Pusztai Beáta: Kísértetjárás Hiroshima az animében
MAGYAR MŰHELY
• Sághy Miklós: Gonosz vadkelet Magyar ugar
• Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek Beszélgetés Goda Krisztinával
A GYŰLÖLET KÖREI
• Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában Neonácik mozivásznon
• Petz Anna: Kísért a múlt Német neo-náci filmek
VASEMBEREK
• Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz Teljesítményfüggők
• Nevelős Zoltán: „Mert ott van” Everest
• Simonyi Balázs: Fuss el véle! Futófilmek
FRANCIA VÉR
• Pernecker Dávid: Az üresség állapotai Gaspar Noé
• Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D Gaspar Noé: Szerelem
• Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera A francia mozi különös aranykora
FESZTIVÁL
• Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe Török filmek
• Ruprech Dániel: Hova tovább Szemrevaló/Sehenswert
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A képguberáló magánya Found footage filmek
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában Mr. Robot
• Kránicz Bence: Párizs retró Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Sebhelyeslelkűek John Pearson: The Profession of Violence
• Simor Eszter: Dupla ego Brian Helgeland: Legenda
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Túllőttek a célon Víkend
• Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában A kígyó ölelése
• Baski Sándor: Izlandi magány Fúsi; Akváriumban élni
MOZI
• Baski Sándor: Aferim!
• Ruprech Dániel: Victoria
• Kovács Kata: Hercegnők éjszakája
• Huber Zoltán: A (sz)ex az oka mindennek
• Forgács Nóra Kinga: Vakrandi
• Vajda Judit: Dübörög a szív
• Kránicz Bence: Sétáló agyhalottak
• Hegedüs Márk Sebestyén: Sinister 2: Az átkozott ház
• Csiger Ádám: Hitman – a 47-es ügynök
• Kovács Bálint: Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni
• Sepsi László: A Szállító – Örökség
• Varró Attila: Miénk a világ
• Sándor Anna: Az útvesztő: Tűzpróba
DVD
• Pápai Zsolt: Jöjj és lásd!
• Gelencsér Gábor: Veri az ördög a feleségét
• Soós Tamás Dénes: A Stonehearst elmegyógyintézet
• Kránicz Bence: Snowpiercer – Túlélők viadala
• Kránicz Bence: Batman határtalanul: A szörnyek keringője
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Arany és vér

Tamás Amaryllis

A háború eltörli mindazt, ami az emberben emberi; megsemmisíti a hitet, lerombolja a műveltséget, felszabadítja a vadállati indulatokat, – vélte a XVI. század egyik kiemelkedő humanista bölcselője, Rotterdami Erasmus. E század szülötte II. Fülöp is. Uralkodása idején a spanyol nemesércflották sok ezer tonna ezüstöt és aranyat szállítottak a pénzszegény Európába. Az indiánok százezrei hullottak el a „tüzes vesszők” golyóitól, az ismeretlen betegségek, járványok milliókat pusztítottak el. A két Amerika lakossága a XVI. század végére tízmillióra csökkent.

Saura kegyetlenül illúziómentes filmje akkor játszódik, amikor a bennszülöttek már nem fogadták szívesen az isteni eredetűnek hitt hódítókat, fellázadtak és szembefordultak a kincseikre törő spanyolokkal. Történetének főhőse ugyanaz az Aguirre, akinek Herzog hasonló című filmjében – Klaus Kinski ábrázolásában – III. Richard-i, eredendő gonoszságot tulajdonított. Omero Antonutti Lope de Aguirre-ja fokozatosan részegül meg a hatalomtól, módszeresen megsemmisítve a másik faj iránti megértését – jut el az őrületig, a bűntudatból fakadó cezaromániáig. A film úgy kezdődik, hogy 1560-ban az Amazonas mellékfolyóin lecsurogva négyszáz „mindenre elszánt hódító” a mai Peru vidékéről elindul, hogy pompás hajóin eljusson az álmok földjére, El Doradóba. Hogy aztán a „könnyű zsákmányt” elnyeljék II. Fülöp szakadatlan háborúi...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5543