KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó léghajlító

Roboz Gábor

The Last Airbender­ – amerikai, 2010. Rendezte és írta: M. Night Shyamalan. Kép: Andrew Lesnie. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Noah Ringer (Aang), Nicola Peltz (Katara), Jackson Rathbone (Sokka), Dev Patel (Zuko). Gyártó: Paramount Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 103 perc.

 

Az ígéretes kezdés után elszomorító hanyatlást mutató Shyamalan-életmű legfrissebb darabja radikális váltást jelez műfaji, stiláris és tartalmi értelemben (illetve a költségvetést tekintve) egyaránt. A hírnevét misztikus thrillerekkel megalapozó szerző aktuális mozija nagyszabásúnak szánt fantasy, ami a Nickelodeon népszerű rajzfilm-sorozatának (Avatár – Aang legendája) első évadján alapul. A számos ázsiai forrásból táplálkozó alapmű laza adaptációjának története egy olyan világban játszódik, amelyben a négy őselem (víz, föld, tűz és levegő) tisztelete alapján szerveződő, sokáig békében élő emberi közösségek nyugalmát egy idő után megzavarja a többi kasztot leigázni vágyó Tűz Népe. A hadjáratra induló horda vagdalkozásának egyedül az úgynevezett Avatár vethet véget, aki a világ kiválasztottjaként egymaga képes hajlítani (vagyis irányítani) az összes elemet, a film pedig a hosszú távollét után visszatért békekovács viszontagságos kalandjának első részét meséli el.

A műfajjal eddig csak kacérkodó rendező (Lány a vízben) ezúttal láthatóan epikus fantasyt szándékozott forgatni, a végeredményben azonban a forrásmű érthető karcsúsításánál zavaróbb Shyamalan érthetetlen slendriánsága. Az utolsó léghajlító nem csak párvonalas figuráival, időnként egészen hitvány alakításaival, redundáns párbeszédeivel és kiszámítható cselekményével, hanem fantáziátlan akciójeleneteivel és nem éppen versenyképes CGI-trükkjeivel is bosszantó hatást kelt. Úgy fest, a csattanós történeteivel befutott rendező most már csak akkor okozna igazi meglepetést, ha az egyre esetlenebb és egyre több sebből vérző filmek után újra egy visszafogottabb és mívesebb munkával rukkolna elő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10258