KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Multimédia

Mozgóképtár

Az aranyfej tükröződése

Muhi Klára

Negyven év, 700 játékfilm a Mozgóképtár legújabb CD-ROM-ján.

 

Tudják-e, milyen az, amikor egy film „csuklik”? Nem rendezőjének szapora emlegetése az ok, inkább a film sokszori vetítése, melynek során a celluloid szalag esetleg megsérül, s a sérülést meg kell ragasztani. A ragasztás helyén aztán ugrik (csuklik) a kép meg a hang. S ha már itt tartunk, hogy hívják szaknyelven, amikor a sérült negatívot egy megvilágítatlan filmdarabkával, esetleg celluxszal megragasztják? Cipészeti szakszóval talpalásnak. Azokat az idegesítő, fehéren hemzsegő foltocskákat pedig – a CD filmhibák menüpontjában olvasom mindezt – flitternek. Mindennek nem tudom, mi köze az elmúlt negyven év magyar játékfilmterméséhez, de tény, hogy az ilyen „extrákért” lehet megszeretni a filmes CD-ROM-okat. S többek közt ezért nagyszerű ez az egész – már nem is annyira új – médium. Megveszem a Szegénylegények, a Bizalom, a Tanítványok és más kedvencek meg a filmekhez tartozó statisztikák, filmográfiák, fotók, film- és zenerészletek miatt, aztán néhány szórakozott kattintással önhibámon kívül hirtelen közel 300 (!) magyar nyelvű filmújság katalógusának erdejében találom magam. Jó fél órát elvacakolok az 1911-es Projectograph, a harmincas évekbeli Ufa magazin, a fordulat évében kiadott Szovjet Színház és Filmművészeti tanulmányok és végeláthatatlanul sorjázó társaik adataival, aztán észbe kapok, vissza kéne mennem a főmenübe, kideríteni – most már módszeresen –, tudja-e ez a fémesen csillogó lemez, amit a címével ígér. Útközben persze türelmetlenül rákattintok a mozgóképek közelről menüpontra – mégiscsak a filmrészlet egy ilyen CD legnagyobb attrakciója. Meglepődöm, hogy itt elsősorban fogalommeghatározásokat találok – kicsit sarkos ötsorokat arról, mi a rendezés, a vágás, a színészet, a látvány –, ám ahogy beljebb hatolok (mondjuk: a „látvány–kamera–kameraállás–alsó” útvonalon), végre felbukkan hat filmcím. Rákattintok az Apára, s a képernyő ötödén megjelenik Gábor Miklós, ahogyan magához öleli a kisgyerekként viselkedő filmkamerát. Alsó gépállásban, ahogyan a menüpont ígérte.

Mélységei tehát vannak az adattárnak. A közegről pedig a szerkesztő, Komár Erzsébet ajánlásában azt ígéri, filmgyártásunk utolsó, csaknem negyven évét dolgozza fel, a hatvanas évek elején kialakított stúdiórendszer keretei között születő több mint 700 játékfilmet. A hanyatlásba torkolló aranykor termését rendszerezték tehát a Magyar Filmintézet munkatársai, amelyben azért olyan évek is voltak, amikor az elkészült filmek nagyobbik fele díjat kapott itthon vagy a nagyvilágban, s húsz olyan esztendő is akadt, amikor játékfilmgyártásunk elérte vagy meghaladta a bűvös húszas filmszámot. E hétszáznál több film az 1963-as Az aranyfejtől az 1998-as Tükröződésekig részletes filmográfiával, műfaji és stílusmegjelöléssel, a cselekmény rövid, szabatos ismertetésével, továbbá a filmadatok, a bemutató és a díjak megjelölésével kerül elénk. S a filmográfiákban minden név piros színű, tehát tovább kérdezhető. (Kattintsunk mondjuk Hamvas Bélára, a Tükröződések egyik írójára! Rögtön kiderül az elgondolkodtató tény: a DárdaySzalai szerzőpároson kívül senki nem használta még Hamvas egyetlen művét sem.) Filmrészlet természetesen nem jár minden katalogizált filmhez; a CD véges kapacitása szelekcióra kényszerítette a szerkesztőt. Az elemzett filmek alrovatban 30 címet találok – vitathatatlanul e negyven év klasszikusait, bár a Megáll az időt, az Amerikai anzixot vagy a Régi idők fociját sajnos hiába keresem. A kitüntetett harminc film viszont egy-egy jellegzetes másfél-két perces jelenettel képviselteti magát. Persze mit is lehet kezdeni másfél perces részletekkel? Hogy a CD kiadás műfaji korlátait átérezzem, a hétórás Sátántangó digitalizált töredékét kérem a géptől. A szerkesztők természetesen a dacos sietést választották, Irimiásék kérlelhetetlen vonulását a kavargó szemétben, a seholsincs város végtelen főutcáján. A részlet rövidsége okozta kényszerű csalódást az idézett képsor rövid elemzése segít feloldani, a szöveg ugyanakkor a film egészére is utal. A „kiválasztottakhoz” egyébként általában két korabeli elemzés is „jár”. További kattintgatásokból kiderül, nemcsak az elemzett és mozgóképsorral illusztrált filmekhez tartoznak cikkek; a válogatott tanulmányok rovatban összesen nyolcvan filmcímre kereshetünk... S ettől kezdve átszörfözött félnapokról tudok csak beszámolni. Megörülök a filmdaloknak, meghallgatom a Hattyúdalt, a Nagy utazást, összeszámolom Törőcsik Mari filmjeit (59) és díjait (16), bosszankodom a jórészt semmitmondó motívumtáron, vidoran fedezem fel „Beethoven, Ludwig van”-t a Duna Műhely alkotói között, közvetlenül Badár Sándor után... Jó dolog a CD-ROM. Ennél csak mozizni jobb.

 

Komár Erzsébet (szerk.): A magyar film 1963-tól napjainkig (Mozgóképtár 5.) Magyar Filmintézet, 2000.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2995