KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A névtelen zenekar

Gáti Péter

 

Szerénytelennek tetszhet a megállapítás, de nálunk hagyományai vannak a zenés film műfajának. Gondoljunk csak Banovich Tamás Ezek a fiatalokjára vagy Szomjas György – majd másfél évtizeddel későbbi – Kopaszkutyájára. Ezek az alkotások a karakteres zene mellett, az annak „árnyékában” jelentkező társadalmi jelenségeket, a hangjegyekkel „korrelációban” levő életérzéseket, problémákat igyekeztek felmutatni. A szóban forgó (múlt évben készült) bolgár film, amely egy alakuló zenekar nyári turnéjáról és érvényesüléséről szól, nem túl eredeti humorával próbálja helyettesíteni ezt a fontos motívumot. Tréfás hangvétellel, amolyan csetlő-botló, ámde csupaszív muzsikusoknak ábrázolja a nevenincs együttes tagjait, akik mellesleg időnként dalra fakadnak. Hiányzik a műből a társadalmi háttér ábrázolása, illetve finom, szőrmentén bíráló, de senkit sem igazán érintő fricskákká szelídül. Természetesen többféle zenés filmműfaj létezik. Emlékezzünk csak azokra a Beatles-filmekre, ahol a kitűnő zene egyszerre pótolja a dramaturgiát és az előbb említett hiányosságokat, azaz „viszi” a filmet. Kirkov rendezőn a zene sem „segít”, mivel a filmben felcsendülő muzsika amolyan öszvértermék, szerencsétlen módon kevert bárzene, illetve szalonképes, halovány beatutánzat. Ma már, a beat-korszakon, annak nosztalgikus felidézésén is túl, az újhullámos zenei irányzat térhódítása idején, ez a dallamvilág teljesen idejétmúlt Magyarországon. A zenét és a meseszövést átitató édesbús avíttság nem sok sikerre számíthat nálunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6731