KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/november
MAGYAR VIDÉK: ELVESZETT FIATALOK
• Kránicz Bence: Kamera által élesen Dokumentumfilmek fiatalokról
• Varga Balázs: A hatalom íze Veszettek
• Pólik József: Mi leszünk az ifjúság Szocreál fiatalok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A szüleimtől megkaptam a huszadik századot” Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Bilsiczky Balázs: Emlékkönyv Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Kovács Bálint: „Mint Pókember szuperképessége” Beszélgetés Dési András Györggyel és Móray Gáborral
RETRO-BANDÁK
• Géczi Zoltán: A java még csak most következik Frank Sinatra 100
• Varró Attila: Élő legendák Fekete mise
A SZERZŐI HORROR
• Varga Zoltán: Rémálmok álmodója Wes Craven (1939-2015)
• Árva Márton: Eleven vérvonal Del Toro kísértetei
• Sepsi László: Rosszfiúk és fúriák Lucky McKee
VELENCE
• Schubert Gusztáv: Vén Európa Velence
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Valami jobbra várva CineFest
• Stőhr Lóránt: Valami jobbra várva CineFest
• Sághy Miklós: Kontinenseken átívelő vizuális utazások / A világ szeme BIDF
• Horeczky Krisztina: Istentől az ördögig Érpatak modell
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: A fekete múmia átka Alsó-Parnasszus magaslatán
KÖNYV
• Huber Zoltán: Variációk egy témára Kelecsényi László: Eső és telefon
• Varga Zoltán: Az újraértelmezett szatíra Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Botanikus szuperhős Andy Weir: A marsi
• Andorka György: Prométheusz gyermekei Ridley Scott: Mentőexpedíció
KRITIKA
• Takács Ferenc: Shakespeare és az irokézek Macbeth a filmvásznon
• Ádám Péter: A banlieu tigrise Dheepan
• Nagy V. Gergő: A panel Istene A legújabb testamentum
• Varró Attila: Útirajzok a kamaszkorból Tökmag és Gázolaj
MOZI
• Strausz László: Miért én?
• Baski Sándor: A lecke
• Kovács Kata: A keresés
• Jankovics Márton: Kötéltánc
• Huber Zoltán: Sicario – A bérgyilkos
• Vajda Judit: A kezdő
• Kránicz Bence: Apák és lányok
• Sepsi László: Szcientológia, avagy a hit börtöne
• Forgács Nóra Kinga: Fák jú Tanár úr! 2.
• Varga Zoltán: Hotel Transylvania 2.
• Hegedüs Márk Sebestyén: Az utolsó boszorkányvadász
• Varró Attila: Pán
DVD
• Gelencsér Gábor: Ének a búzamezőkről
• Pápai Zsolt: Kálvária
• Soós Tamás Dénes: Cobain: Montage of Heck
• Varga Zoltán: Szaffi
• Soós Tamás Dénes: Testvéri kötelék
• Sepsi László: A kihalás szélén

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elah völgyében

Schreiber András

In the Valley of Elah – amerikai, 2007. Rendezte: Paul Haggis. Írta: Paul Haggis és Mark Boal történetéből Paul Haggis. Kép: Roger Deakins. Zene: Mark Isham. Szereplők: Tommy Lee Jones (Hank Deerfield), Charlize Theron (Sanders), Jason Patric (Kirklander), Susan Sarandon (Joan), James Franco (Carnelli), Josh Brolin (Buchwald). Gyártó: Summit Entertainment / Blackfriars Bridge Films / Samuels Media. Forgalmazó: SPI International. Feliratos. 124 perc.

 

Amerika válságban van – üzeni a leköszönő USA-rezsimnek (no meg persze a soron következő választóinak) új filmjével Paul Haggis. Az író-rendezőtől eddig sem állt távol az USA-kritika: Ütközések című díjnyertes tablójában az össznépi gyűlölködés, a William Broyles-szal közösen jegyzett A dicsőség zászlajá-nak forgatókönyvében a mítoszteremtés és az amerikai hadi-PR került terítékre. Az Elah völgyében mindkettőből csipeget, a valós események inspirálta fikció kiindulópontja pedig sokban emlékeztet Costa-Gavras Eltűntnek nyilvánítva című opusára: egy veterán katonai bűnügyi helyszínelő (Tommy Lee Jones) keresi szintén katona fiát, miután a fiú Irakból hazatérve napokig nem ad életjelet magáról.

Haggis a bűnügyi szériák dramaturgiája mentén építi fel filmjét: JPG-fájlok, mobiltelefonra rögzített iraki képsorok, a háborús zónából intézett hektikus telefonok adnak támpontot a nyomozásban, lassan adagolt, kitartó munkával összegyűjtött információkból áll össze a Bűnügyi helyszínelőkön edzett nézők számára a kép: az ifjú katonát meggyilkolták. A csavar itt pusztán annyi, hogy Haggis szerint nem a ki, hanem a miért a lényegi kérdés. A politikai paraboláknál bevett séma szerint ugyanis a bűneset körülményeinek felderítése közben a mélyben megbúvó erkölcsi- és értékválság is felszínre kerül, miszerint egy igaztalan háború nem hőssé, hanem lelki nyomorékká teszi katonáit. Bár Haggis a kisemberek történetén keresztül, az iraki hadszínteret elkerülve adagolja a békepropagandát, filmje nem mentes a nagy szimbólumok használatától sem: a címbeli völgy az a hely, ahol Saul seregei csatarendbe álltak a Filiszteusok ellen, a film végén megfordított csillagos-sávos lobogó pedig olyan átfordult világrendre utal, amelyben nem tudhatjuk pontosan, Góliát vagy Dávid kezében van éppen a parittya. S ez a kérdés egyben a film legnagyobb erénye is.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9328