KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

24 hét

Nagy V. Gergő

24 Wochen – német, 2016. Rendezte: Anne Zohra Berrached. Írta: Carl Gerber és Anne Zohra Berrached. Kép: Friede Clausz. Zene: Jasmin Reuter. Szereplők: Julia Jentsch (Astrid), Bjarne Mädel (Markus), Johanna Gastdorf (Beate), Emilia Pieske (Nele). Gyártó: Zero One Film / ZDF. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 102 perc.

 

Most már biztos: Anne Zohra Berrached egzotikus csengésű neve a feminista filmesek listájára tartozik. Persze igazság szerint ez az első filmje után sem volt annyira kétséges, hiszen a Két anya drámája heveny együttérzéssel és szolid rendszerkritikával mesélt egy leszbikus pár gyermekvállalásának kálváriájáról. De a 24 hét már ízig-vérig társadalomtudatos női szerzőként definiálja törekvő rendezőjét: az idei Berlinale egyetlen hazai versenyfilmje egy erős asszonyról szól, akinek saját testéről, családjáról és életről-halálról kell visszavonhatatlan döntést hoznia, méghozzá a barátok, családtagok és rajongók tekintetének kereszttüzében.

Az ismert stand-up komikus, Astrid Lorenz ugyanis egy nap azzal szembesül, hogy a hasában hordott második gyermeke Down-kórban szenved – a német állam viszont egészen a terhesség végéig biztosítja számára az abortusz lehetőségét. Berrached pedig mindent bevet annak érdekében, hogy az ekként előálló dilemmát (kevesebbet ér egy Down-kóros élete? gyilkosság-e a kései abortusz?) egyre inkább kiélezze a játékidő során: rémült bejárónőt, bizonytalan rokonokat, megannyi kételyt, sőt egy további betegséget állít szembe egy megejtően szeretetteljes házastársi viszonnyal, miközben a lendületes cselekményt az anyaméhben úszkáló magzat életigenlő képeivel központozza. A meglepően kegyetlen fináléval pedig úgy tud érvelni a humanista álláspont mellett, hogy ugyanazzal a mozdulattal az anya szuverenitását is lelkesen elismeri. A 24 hét példaszerű elkötelezettséggel és jelentékeny drámai erővel dolgoz föl egy neuralgikus társadalmi problémát, de minden kézikamerás közvetlenség és valóságszagú amatőrszereplő dacára is csak ritkán tud valódi életet lehelni a sztoriba: Jentsch és Bjarne Mädel eleven házaspárja mellett számos klisékaraktert és keresett-kiagyalt álkonfliktust vezet elénk a cselekmény – valamint néhány kínosan rossz dumát a fellépések szcénái alatt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12917