KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A John Malkovich-menet

Déri Zsolt

 

Az 1969-ben Adam Spiegel néven született, gördeszkásként indult, majd az újságírás és a fotózás érintésével Amerika klipkirályává lett Spike Jonze, akinek videóiból a budapesti Titanic Fesztivál 1998-ban vetített retrospektívet, első játékfilmjéhez az utóbbi évek legmeghökkentőbb, legszellemesebb forgatókönyvét találta meg, egy felnőttmesét, amelynek frusztrált bábjátékos főhőse titkos átjárót talál John Malkovich tudatába, és így negyed órára a híres színművész érzékszervein át érzékelheti a világot. A „mindenki híres lehet 15 percre” című warholi idea eme váratlan és profán manifesztációjának persze senki nem tud ellenállni, sem a bábjátékos (az ezúttal is remeklő John Cusack), sem állatgondozó felesége (a felismerhetetlenül kócos Cameron Diaz), sem elérhetetlen szerelme, a dologban rögtön az üzleti lehetőséget meglátó menedzserasszony (Tom DiCillo fétisszínésznője, a szerepéért Oscarra jelölt Catherine Keener), aki utazási irodát nyit Malkovich agyába. Csak hát másoknak is megvan a hosszútávú terve a titkos átjáróval…

Az érdekes mellékzöngéket („mintha Malkovich-nak egyszerre lenne vaginája és pénisze, hú ez nagyon tetszik”, a transzszexualitás megélése, a bábjátékos bábjának bábjátékosi karrierje, mit lát Malkovich a saját Malkovich-tripje során) megpendítő filmfantázia legnagyobb erénye, hogy saját bizarr kontextusán belül mindvégig következetes marad, a váratlan fordulatok számát tekintve bármelyik fifikás akciófilmet lekörözi, a nagyjátékfilm-formátumot is bámulatos érzékkel uraló, kiváló színészrendezőnek bizonyuló Spike Jonze klipes múltjából hozott vizuális ötletei pedig öncélú magamutogatástól mentesen épülnek be a filmszövetbe, akárcsak a Coen testvérek mellett dolgozó Carter Burwell ironikus kísérőzenéje. És akkor az önmagát karikírozó Malkovich-ról még szó sem esett…

Jonze-t a legjobb rendezés, Kaufmant a legjobb eredeti forgatóköny kategóriában jelölték Oscar-díjra. Mire ez a cikk megjelenik, már tudni fogjuk, van-e igazság a Földön – az (amerikai) szépség mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2903