KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
   2015/december
MŰVÉSZMOZI
• Földényi F. László: Mozisirató Újhullámok után
• Harmat György: A sorsüldözött sátán és a felelőtlen angyal Citti és Davoli a Pasolini-filmekben
• Nagy V. Gergő: Lomha svenk Abel Ferrara: Pasolini
• Hirsch Tibor: A zseni, akinek nem akaródzik feltámadni Eisenstein Mexikóban
• Szalkai Réka: ¡Que viva Eisenstein! Beszélgetés Peter Greenaway-jel
FILM + ZENE
• Ádám Péter: Az utca királynője Édith Piaf 100
• Géczi Zoltán: Egyenesen a gettóból Hip hop és film: Straight Outta Compton
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Takács Ferenc: „Lajos, te maradj ki a történelemből!” Anyám és más futóbolondok a családból
• Gelencsér Gábor: Túlélet Hajnali láz
• Kránicz Bence: A mosónő érzékisége Szerdai gyerek
• Kovács Bálint: Valaki éjszakára Az éjszakám a nappalod
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „Korlátok helyett mértéket állítani” Beszélgetés Aczél Petrával és Antalóczy Tímeával
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Kisiklott hétköznapok Gdynia
• Szabó Ádám: Nőt és gyereket soha Sitges
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Mindörökké tizenkettő R. L. Stine: Libabőr
• Jankovics Márton: A képzelet szökevényei Rob Letterman: Libabőr
KÖNYV
• Zalán Vince: Api könyve Jankovics Marcell: Lékiratok
• Kelecsényi László: Lexikon gyanánt Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Bukarest árnyai Árnyak/Umbre
KRITIKA
• Varró Attila: Írás a falon 007 Spectre – A Fantom visszatér
• Baski Sándor: Tavaly Svájcban Ifjúság
MOZI
• Teszár Dávid: Ragyogó nekropolisz
• Barkóczi Janka: Cowboyok
• Kolozsi László: Kosok
• Kovács Kata: A kórus
• Baski Sándor: Login
• Tüske Zsuzsanna: A szerelem útján
• Forgács Nóra Kinga: A tengernél
• Kránicz Bence: Az ételművész
• Sepsi László: Szemekbe zárt titkok
• Vajda Judit: Újra együtt
• Sándor Anna: A kis herceg
• Varga Zoltán: Rendkívüli mesék
• Simor Eszter: A szüfrazsett
• Varró Attila: Az éhezők viadala – Kiválasztott
DVD
• Pápai Zsolt: Ex Machina
• Czirják Pál: Rettegett Iván I–II.
• Varga Zoltán: Torrente Gyűjtemény
• Fekete Martin: A WikiLeaks-botrány
• Soós Tamás Dénes: Sötét helyek
• Kránicz Bence: Tökéletes hang 2
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egyszerű emberek

Bori Erzsébet

Hal Hartley amerikai filmrendező. Nem a hollywoodi fajtából, de nem is az európai iskolázottságúak közül. Az óvilági mintákkal való hasonlósága csak esetleges és felszíni. Kétségtelenül szívébe véste azonban a nagymesterek egy tanítását: mindenki ugyanazt a filmet csináljá egész életében.

Immár valamennyi munkáját láthattuk idehaza, beleértve a főiskolai dolgozatokat is, a legutóbbi, Isabelle Huppert kedvéért kicsit franciásra vett melodrámát, Az amatőrt is. Legyen rövid, hosszú, korai vagy kései, egyazon film variánsairól van szó. Ugyanazok a témák, alaphelyzetek, konfliktusok, ugyanazok a párbeszédek, gesztusok, arcok, ugyanaz a fényképezés, vágás és zene. Hartley pályáján nemhogy előrelépést, fejlődést nem észlelni, de szemléletváltozást, új eszmék felbukkanását sem. Akármelyik filmjét nézed, láttad mindet.

Hősei egyszerű, becsületes, „all american” figurák, fehérek, angolszászok, és hisznek a protestáns etikában. Belül, a szívük mélyén akkor is ilyenek, ha történetesen hardpornó csillag, bérgyilkos a polgári foglalkozásuk, vagy azt beszélik róluk, hogy az imént megölték az apjukat, viharos ifjúkorukban felrobbantották a Pentagont.

Hartley a kisvárosi (elővárosi) Amerika világa iránt tanúsított szembetűnő érdeklődése David Lynchet idézi meg, ez a rokonság megint csak látszólagos: világképük nagyon is eltérő. Lynch bűnbeesési szakértő, Hartley szereplői legfeljebb hibákat követnek el – esetenként büntetőjogi következménnyel. Az Egyszerű emberekben két fiú keresi az apját, ki hírhedt terrorista, s évtizedek óta bujkál. Az idősebb fiú egy sikeres rablás és egy szerelmi csalódás után van, a fiatalabb szemüveges, és folyton olvas. Találkoznak egy nővel, vagyis kettővel, körülöttük feltűnnek a Hartley-antológia jellegzetes alakjai, csudabogarai, úgy mint dúlt lelkű rendőr, frankomán benzinkutas, epilepsziás román anarchista lány. A papáról végül kiderül, hogy nem „az” és nem is olyan: galambősz úriember, emelkedett eszmék és szép fiatal lányok rajongója.

Nincs a világon semmi baj Hal Hartleyval. Tehetséges, ügyes, szellemes, szórakoztató. Van ízlése és humora: Csak már nagyon unom.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=846