KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lány aki tűzzel játszott

Vajda Judit

Flickan som lekte med elden – amerikai, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Jonas Frykberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Michael Nyqvist (Mikael Blomkvist), Lena Endre (Erika Berger), Georgi Staykov (Zalachenko). Gyártó: Nordisk Film / ZDF. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 129 perc.

A kultikus svéd bűnügyiregény-trilógia, a Millennium első kötete alapján készült A tetovált lány külön, zárt egységként funkcionáló, egy izgalmas női hőssel és fagyos-nyomasztó hangulattal felturbózott whodunitja azoknak is elnyerhette a tetszését, akik kívül maradtak a Larsson-lázon. A Millennium univerzuma azonban csak a második résztől kezdve mutatja meg igazi valóját.

Azt, hogy az oknyomozó folyóirat holdudvarában zajló események túlmutatnak majd az első film Vanger-ügyén, már a címből sejthettük, a folytatásban pedig ismét két vonalon zajlanak a történések. A Millennium-munkatársak egy kelet-európai lányokkal kereskedő bandáról készülnek lerántani a leplet, a hacker Lisbeth Salander pedig eltűnik ismerősei és ellenségei elől, ám továbbra is szemmel tartja őket. A két szál csakhamar szorosan összefonódik, amelynek eredményeként újabb szörnyekkel és rejtélyekkel épül tovább Salander személyes mitológiája. Ennek során a cselekmény vidékről a (fő)városba költözik, de nem csak a közeg lesz nyüzsgőbb.

A lány, aki a tűzzel játszik nagyon gyorsan pörög, hangulata azonban nagyban elmarad A tetovált lányétól – az alkotók mintha nem tudtak volna másra koncentrálni a sűrű szövésű cselekményen kívül. A főhősnő alakja körül olyan szövevényes ügy bontakozik ki, amit a nézőnek vagy félszavakból kéne értenie, vagy ismernie kellene a könyveredeti(ke)t. A második Lisbeth-kalandban ugyanis durván visszaüt még az első részen elkövetett több egyszerűsítés is, így bevezetetlen figurák, érthetetlen fordulatok keseríthetik a kívülálló közönséget. Mindez azonban talán nem is olyan nagy baj: végérvényesen eljött az idő, hogy papíron is megismerkedjünk a tetovált lány történetével – annál is inkább, mivel a film olyan jól fejlett cliffhangerrel ér véget, hogy nem fogjuk kibírni a harmadik opus bemutatójáig hátralévő pár hónapot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10364