KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller

Téli álom

Pápai Zsolt

Altman rendhagyó westernjének hőse kisstílű haszonleső, gyáva és tehetetlen szájhős.

 

Robert Altman nem sokkal azelőtt, hogy a papírmasé-díszletek és kirakatkonfliktusok között játszódó Buffalo Bill és az indiánok című anti-westernjével a maga részéről megadta a kegyelemlövést Hollywood legnagyobb múltú és rangú műfajának, elkészített egy másik, realisztikusabb tónusú vadnyugat-parafrázist is. A hagyományos zsánerekkel mindig is kedvtelve játszadozó rendező közvetlenül első igazi nagy dobása, a M.A.S.H. mozibemutatója – és sikerének realizálódása – előtt kezdett hozzá a többek által egyik legjobb munkájaként aposztrofált McCabe és Mrs. Millerhez.

Altmannak az ötvenes évekbeli pályakezdése után bő másfél évtizedet kellett várnia arra, hogy ironikus műfajjátékaira a szélesebb közönség is vevő legyen, igaz, még a karrierje hetvenes évekbeli hirtelen beizzását követő időszakban is érték kudarcok. A műfaji dekonstrukció nagypapája nem egyszer rosszul térképezte fel a közönség ízlését és tűréshatárát, ezért gyakran sikerültebb művei is évekig parkolópályára szorultak. A McCabe és Mrs. Millernek ugyan mára stabil helye lett a kánonban, a maga korában azonban ellentmondásos volt a fogadtatása. A nagyközönség érdektelenségének megvolt az oka, Altman ugyanis alaposan újraírta a műfaji sztenderdeket, emellett a hangsávon végzett kísérleteivel is kihívta maga ellen a kényelmesebb nézők ellenérzéseit.

Egy frissen alapított kisvárosban a bordélynegyed felhúzását végző John McCabe bizniszét nem nézik jó szemmel a környéken befektetésekre vadászó nagyhatalmú vállalatok prominensei, ezért lelépési összeget ajánlanak fel hősünknek, aki azonban visszautasítja azt – látható, a sztori nagy meglepetésekkel nem szolgál, voltaképpen egy a néhány klasszikus westernrecept közül, a hagyományos történetet azonban korántsem hagyományos tálalásban mutatja be a rendező. Már az is meglepő, hogy a cselekmény helyszínét délnyugatról északra, a prériről hatalmas hegyek övezte alternatív miliőbe telepíti, leginkább nagyratörő és leglátványosabb vállalkozása azonban a klasszikus hőstípus deheroizálása. A mese centrumában álló McCabe – bár kezdetben nem így látszik – jószerivel mindenben ellentéte a westernek hősfiguráinak. Érdekközpontú és kisstílű haszonleső, gyáva és tehetetlen szájhős, akinek ugyan semmi sem drága, ha nem sejt veszélyt, de riadtan menekül a tényleges konfrontációk elől, aki – ha már nagyon muszáj – lesből céloz, de így is csak véletlenül talál, és aki még a belé szerelmes kurvát sem képes megtartani.

A McCabe és Mrs. Miller nem csupán a legfontosabb műfaji jegyek dekonstruálása miatt figyelemre méltó darab, hanem a rendhagyó operatőri és hangmérnöki munka miatt is. Zsigmond Vilmos rendkívüli plaszticitású kompozíciók sorát bűvöli vászonra, melyek olyan jelentős direktorokat inspiráltak a későbbiekben, mint Stanley Kubrick (aki a Barry Lyndonhoz merített ihletet Altman filmjéből) vagy John Boorman (aki a Gyilkos túrában már Zsigmondra támaszkodott). A számos mívesen kivitelezett jelenet közül is kiemelkedik a húszperces zárlat, a lassan szállingózó hóban lefolyó leszámolás-szekvencia, amelyben Altman álomszép képek kíséretében küldi nyugovóra hőseit és az egész westernműfajt.

A fényképezés mellett revelatív a hang használata is. Altmant már pályája elejétől intenzíven foglalkoztatta a filmi kifejezésmód valamennyi területe, és a hetvenes évek elejétől mind többet kísérletezett a hangsávval. Ez irányú ténykedése az évtized derekán a forradalmian új technikát alkalmazó Nashville-ben jutott a csúcsra (a filmben nyolc sávra rögzítették a hangot, így a keveréskor a háttérben folyó beszélgetéseket is érthetővé tudták tenni, miközben megmaradt az eredeti kakofón hangzás), de a hangsáv manipulációját már a McCabe és Mrs. Millerben elkezdte: dialógusok, zajok és zörejek soha korábban nem szólaltak meg hollywoodi filmben oly realisztikusan, mint itt. Számos oka van tehát annak, hogy a rendező és David Forster producer hol érdekesebb, hol lapos audiokommentárja, egy kurta korabeli werk és egy előzetes kíséretében kiadott McCabe és Mrs. Miller magyarországi ősbemutatója még három évtizeddel a film megszületése után is fontos esemény legyen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2170