KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Zu legendája

Wostry Ferenc

 

Harkéknál elmentek otthonról. Sőt, nemcsak hogy elmentek, de összeszedték az összes bútort, ruhaneműt, mindenféle firlefrancot, és ezekkel egyetemben költöztek el. Mi a fene baja lehet Ázsia egyik legeredetibb filmesének, aki még egy évtizeddel ezelőtt olyan maradandó mozikat készített, mint a Volt egyszer egy Kína (Once Upon a Time in China) vagy a Kardvívó (Swordsman)? A hollywoodi kiruccanás ártott meg neki? Jean Claude Van Dumb közelsége váltotta ki nála az agyzavart? Nem tudom eldönteni. Mindenesetre Tsui Hark „lost it”, ahogy mondani szokás.

Már előző filmje, a Végső leszámolás sem volt piskóta – a nyaktörő tempó a dramaturgia teljes hiányával meg a direkte szokatlan beállításokkal kombinálva olyan zsibbasztó másfél órát eredményezett, amilyen ritkaság.

Mivel Isten kegyetlen, a Zu második része a Végső leszámolásnál sokkal-sokkal rosszabb film. A wuxiák amúgy sem lineáris történetvezetésükről híresek, mivel a regények, amelyek alapján hőskorukban készültek, intrikával, kismillió szereplővel és számtalan időbeli ugrással voltak csurig. A Zu 2 viszont úgy érthetetlen, hogy hiányzik belőle a cselszövés, színészei sem számosak, ráadásául még időugrás is csak egyetlen egy van benne, rögtön az elején – bár akkor több száz évet lapozunk át, teljesen feleslegesen.

A filmnek még elmesélni való története sincs. Az expozíció feltárja a konfliktust, oszt kilencven percen keresztül (bár nekem inkább hat órának tűnt) nézhetjük, amint a cantopop legropogósabb, ám fájdalmasan tehetségtelen hongkongi sztárjai (Cecilia Cheung a kivétel) Hark satnyuló fantáziájának komputereffektjei ellen hadakoznak. A fenyegetés nem félelmetes, a karakterek színtelenek, mintha Junoszty tévén bámulnánk vergődésüket, a forgatókönyv pedig olyan szinten zavaros, hogy a korai kilencvenes évek komplex wuxiái egyszerű esti mesének hatnak mellette.

Kétségbeesésem akkor lesz teljes, ha belegondolok: Hark legújabb filmje, a Black Mask 2 még utolsó két alkotásánál is nagyobb csőd. Ó testvér, merre visz utad?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/05 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2254