KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Shaft

Köves Gábor

 

Megszületett a kifutó-film. Lássuk rögvest a definíciót: kifutó-filmnek nevezhetjük mindazon játékfilmnek tervezett alkotást, melyben bizonyos tényezők (slamposság, vérszegénység, stílushiány) szerencsétlen összjátéka folytán előtérbe tolakszik egy járulékos elem, esetünkben egy híres divattervező ruhakollekciója. Samuel L. Jackson személyében ideális modellre talált a divatkirály, Georgio Armani őszi-téli bőrkabát-kollekciójának bemutatására. Az Armani-modellek és Jackson párosítása a Shaft egyik fénypontja. Az afro-amerikai színészekre rásütött sztereotip szerepekkel szakító blaxploitation-irányzat, a hetvenes évek amerikai filmgyártásának e kevéssé ismert vonulata először kreált mozihősöket a színesbőrű közönségnek. Közülük is kiemelkedett Richard Roundtree Shaft felügyelője. Isaak Hayes főcímzenéjéből és Shaft figurájának vagánysággal elegy szexepiléből a blaxploitation emblematikus filmje született. A régi és új Shaft, teljesen fölöslegesen ugyan, de több ponton is kapcsolódik egymáshoz: Hayes ismét énekel (figyelem: a klip az igazi remake!), s Roundtree is feltűnik, mint az ifjabb Shaft nagybátyja-mentora. Mindez azonban csak elterelő hadművelet, mint ahogy a film első tíz perce is hiábavaló várakozásokat kelt: Shaft-Jackson, a zsaru, mutatós bőrkabátjában megérkezik a bűn helyszínére, egy trendy, belvárosi bárba. Belép az ajtón, mint cowboy a csehóba, és körülnéz. Feszülten pásztázó tekintete sorra veszi a rasszista felhangú gyilkosság esetleges tanúit. Ennyi és nem több, amit a filmtől kapunk: Jackson karizmájának felvillanását a film legelején és legvégén. Ami a köztes közel két órában történik, rutinmunka; a személyes bosszú, az akciózásra alkalmat adó nyomozás és a fennálló rendszer bírálatának (mekkora közhely!) unalmas fonata. Ez a Shaft már nem az a Shaft: húsz év alatt a hősből tucatáru lett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3126