KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

A határok nélküli moziról

Film és szabadság

Kézdi-Kovács Zsolt

 

Másodszor rendezték meg a cannes-i fesztivál alatt a „Film és szabadság” tanácskozást a francia elnök feleségének, Dániellé Mitterrandnak védnökségével. A francia kormány, és különösen Jack Lang kulturális miniszter azon igyekszik, hogy a fesztivál show-jellege mellett a filmművészet, a szellem találkozóhelyévé is váljék. Ebben az évben – divatban vagyunk! – a kelet-közép-európai országok és a Nyugat kapcsolatai, az országainkban lezajlott változások kerültek az érdeklődés középpontjába. A meghívottak között számos, régiónkba tartozó neves filmművész található: Joszeliani, Picsul, Germán, Muratova a Szovjetunióból, Wajda, Kie¶lowski, Zaorski, Holland Lengyelországból, Kachyna, Chytilova, Passer Csehszlovákiából, Pita, Pintille Romániából, Kusturica, Klopcic, Makavejev Jugoszláviából. A magyar filmművészetet Enyedi Ildikó, Gothár Péter, Tarr Béla, Jancsó Miklós és e sorok írója képviselte, aki egyúttal a tanácskozás egyik alelnöki tisztét is ellátta.

A másik oldalról olyan neves filmesek voltak jelen, mint Almendros, Lumet, Bardem, Boorman, Polanski, Rosi, Vitti, Cisse, Dassin, Zulawski, Corti, Costa-Gavras és sokan mások.

Az elmúlt év megrázta Európát, és a szabadság győzelme a film győzelme is. Mit kezd a film a megszerzett szabadsággal, hogyan tölti be a lerombolt struktúrák, az állami irányítás és párt-gyámkodás által hagyott űrt, hogyan alkalmazkodik a gazdaság és piac szabályaihoz, hogyan őrizhető meg a nemzeti filmgyártás, és mindazok az intézmények, melyek az értékek létrejöttét segítették? Hogyan lehet ellenállni a piac, a pénz, a nagy multinacionális cégek nyomásának, hogyan őrizhető meg a sokszínűség, amely oly nélkülözhetetlen eleme az európai kultúrának?

Aggodalmak, illúziók, reménységek az egyik oldalon, bölcs figyelmeztetések és tanácsok a másikon: az állami filmgyártás – bizonyos körülmények között – a legtermékenyebb forma. Costa-Gavras ezt azzal folytatta, hogy az USA-n kívül mindenütt az állam segíti a filmet, különösen így van ez Franciaországban, ahol a szocialisták hatalomra kerülése után sikerült meggyőzni a kormányt: fontos, hogy létezzen a nemzeti filmgyártás. Jack Lang ezt azzal bizonyította, hogy felsorolta: mi mindent tettek a film érdekében. Kezdeményezésük nyomán indult útjára a Media 92, az Eureka Audiovisuel program, a Határok nélküli televízió eszméje. „Államtól és piactól független filmművészetre van szükség – mondta. Ehhez azonban közönségre van szükség, és ezt a közönséget az államnak támogatásokkal, a gyártás és forgalmazás dotálásával kell megtartania. Kell a magánpiac is, de ehhez az államnak meg kell határozni a játékszabályokat. Figyelmeztetnünk kell Kelet-Európát: a nyugati rendszerből a rossz vonásokat ne vegyék át. A piac nem egyenlő az anarchiával, őrizzék meg a még létező moziparkot, hatalmas érték ez. Ne dobjátok el intézményeiteket!”

„John Boorman a filmes pénzvilág alapszabályainak a kapzsiságot nevezte. „Ha meg akarsz valósítani egy filmet, először a producer pénzsóvárságát keltsd fel” – mondta. „Amerikában jelenleg az alapelv: olyan filmet csinálj, amit egy előzetesben 30 másodperc alatt el lehet mesélni. Ha megpróbálom leírni az amerikai és az európai film közötti különbséget, legjobban így tudom: az európai film kérdése: Honnan jöttünk, hová megyünk? Az amerikaié: ki ölte meg Roger Rabbitot? Francesco Rosi ezt azzal egészítette ki: a producerek szerepe az egész világon megváltozott. Ma már a producerek nagy része a minden oldalról lebiztosított, „üzembiztosán” elkészíthető és bemutatható filmet keresi, és nem hajlandó kockáztatni.

Magam megpróbáltam vázolni mindazokat a félelmeket, illúziókat, félreértéseket, melyek az új helyzetben megjelennek a filmszakmában. Félelmek a piactól, de önmagunktól is: a Hatalom ellen harcoló filmrendező helyett milyen szerep vár ránk? Mit tesz majd a mégoly jó-szándékú, de tudatlan kormányzat? Illúziók: az egész kulturális szerkezetet el kell utasítani, a művészek szubjektivitása helyett döntsön a független, objektív producer, a régi, feudális kapcsolatrendszer helyett jöjjön el a pénz racionalitása. Félreértések: hogyan is működnek a filmes és telvíziós mechanizmusok a „fejlett” Nyugaton? Mi is a pénz, a verseny, a nyereség szerepe, és mi az államé?

Az aggodalmaknak sokan mások is hangot adtak. Jancsó Miklós megfogalmazta: a szabadság már megérkezett, a demokrácia még nem. Joszeliani kérdéssel folytatta: a demokrácia vajon egyenlő a kommersszel? Mostantól a néző fog dirigálni a kormányhivatalnok helyett?

A jelenlevők a film szabadságának védelmére szövetkeztek. Chytilova és Dánielle Mitterrand egyaránt egy állandó társaság létrejöttét sürgette, a filmek és alkotóiknak védelmében. Ez az egyesület másnap, a Fesztivál-palotában meg is alakult.

És ha már védelemről szólunk, fejezzük be az ismertetést a tanácskozás Nobel-díjas vendégének szavaival. Elie Wiesel – a carpentras-i sírgyalázások friss emlékétől felzaklatva – azt kérdezte tőlünk, és önmagától: mi az alkotó dolga? „Védeni azokat, akik szomjaznak a szabadságra. Meg kell tennünk mindent a gyűlölet ellen.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4395