KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Pattogatott kukorica

Fekete mese

Varga Balázs

Bűnfilm a nyolckerből: egyszerű emberek bonyolult élete.

 

Úgy kezdődik, mint egy mese, és úgy végződik, mint egy szomorú, átlagos bűnügyi krónika. Gábor Péter kacskaringós életút, sokéves televíziós múlt és számtalan dokumentumfilm után első játékfilmjében hiteles és mai történetet mesél el, valós eset alapján, kis költségvetésből, amatőr szereplőkkel és ismeretlen színészekkel. Hősei kisemberek, tele vágyakkal és célokkal. Csupa szépet és jót akarnak egy olyan világban, amely sem nem szép, sem nem jó. A Pattogatott kukorica egy kisvállalkozó házaspár drámája, akiknek nem lehet gyerekük, ezért drága pénzen akarnak örökbe fogadni egy csecsemőt. Nehezen összekuporgatott vagyonukat azonban egy alkalmazottuk ellopja, és mivel a rendőrség tehetetlen, a férj két felbérelt vagány segítségével maga ered a tolvaj nyomába.

A Pattogatott kukorica újabb magyar bűnfilm, a Gengszterfilm ikertestvére, helyszíni beszámoló a pesti utcákról, a nyolcadik kerület mozgóképen mind gyakrabban megörökített dzsungeléből. Ismerős a helyszín, hitelesek a karakterek. A szereplők többsége nagyon jó, főként a Terminátort játszó Karsai Ferenc: olykor félelmetesen villan a szeme és a keze, de többnyire inkább csak kedélyesen löki a szöveget, dumál, mellébeszél, ha kell, hazudik, mint a vízfolyás, és szemmel láthatóan halálbiztos önmagában. Az erő vele van, de ez a sztori nem csak a nyers erőről szól.

Itt történik minden a szomszédban, a hátsó udvarban, az utcán, a kocsmában, a szemünk láttára, mégis megállíthatatlanul. A szereplők folyton egymásba ütköznek, mindenki ismer mindenkit, elrejtőzni nehéz. Mindig van egy tipp, a hírek, pletykák és besúgások láncolata sosem ér véget. Hétköznapi a sztori, de azért tele van áttétellel, szövevénnyel és fordulattal. Ezredvégi mese egyszeri és egyszerű szereplőkkel. Egy hét alatt végigpörög minden, egy hét alatt összeomlik egy házaspár álma, egy hét alatt taccsvonalra kerülnek emberek, egy hét alatt tökéletesen kárba vész hosszú évek kuporgatása, ügyeskedése és munkája.

Gábor Péter filmje nem akar társadalmi körképet nyújtani. Adottnak veszi a helyzetet, ismerősnek a közeget, és ebből választ anyagot, hőst, szereplőt és történetet magának. Megmutat okot és okozatot, megmutatja, hogy a kiszolgáltatottság miként vezet el a tiszta szándékok kudarcához, és ahhoz, hogy törvényes eszközökkel ne legyenek elérhetők a célok. Mindent a gyerekért. Minden a gyerek miatt.

A Pattogatott kukorica mindemellett, és a sztoritól nehezen elválasztható módon, elegáns stílusgyakorlat, számtalan műfaj és filmtípus keveréke – imitálása és paródiája. Ebben rejlik az érdekessége, de a bizonytalanságai is ebből fakadnak. Egyszerű történet, bonyolultan előadva. Egyszerre dokumentumfilm és áldokumentum, riport, rekonstrukció, amatőrfilm és tévés műsor. A kerettörténetben egy filmes stáb próbálja rekonstruálni a történetet, interjúkat készítenek a szereplőkkel és mindenhová elkísérik őket. Gábor Péter minden oldalról meg akarja mutatni a történetet, minden szeletében és zugában be akarja járni ezt a világot, kívülről, belülről, alulról és oldalról. Direktben és indirektben, natúrban és reflektáltan. Kíváncsi arra, hogy a szereplői mit gondolnak magukról és egymásról, és meg akarja tudni, hogy mások, nézők és szemtanúk miként vélekednek róluk.

A formai sokféleség játékosságot, humort és lazaságot csempész az erőszakkal nem fukarkodó történetbe. E keretezős, folyton idősíkokat és műfajokat váltogató elbeszélőszerkezet azonban túlságosan bonyolult; több dramaturgiai problémát okoz, mint amennyi poén és irónia fakad az egymásra feleselő jelenetekből. Kevés az indokolatlan kitérő, a felesleges jelenet, pontosan illeszkednek egymásba a láncszemek, néhány lényeges fordulat magyarázata mégis elmarad. Zavaró az ügyvéd értelmező szövege, és bármilyen szórakoztató, kissé erőltetett az a Juszt Lászlóval megerősített Kriminális-betét, amelyben a kommandós csapat rajtaüt a gyanútlan főszereplőkön. Szintén inkább a paródia felé viszi a filmet a szerencsés rokon, Béla szökése a börtönből, amit persze egy kukkoló szomszéd ügyesen kameravégre kapott.

Úgy kezdődött, mint egy mese, mint egy mai sikertörténet, azután hamar lázálomba fordult. A Pattogatott kukorica groteszk, fekete mese, egyszerre valós és megemelt, natúr dráma és humoros stilizáció, jól áll rajta az áldokumentumfilm köntöse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4517