KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Arany és vér

Tamás Amaryllis

A háború eltörli mindazt, ami az emberben emberi; megsemmisíti a hitet, lerombolja a műveltséget, felszabadítja a vadállati indulatokat, – vélte a XVI. század egyik kiemelkedő humanista bölcselője, Rotterdami Erasmus. E század szülötte II. Fülöp is. Uralkodása idején a spanyol nemesércflották sok ezer tonna ezüstöt és aranyat szállítottak a pénzszegény Európába. Az indiánok százezrei hullottak el a „tüzes vesszők” golyóitól, az ismeretlen betegségek, járványok milliókat pusztítottak el. A két Amerika lakossága a XVI. század végére tízmillióra csökkent.

Saura kegyetlenül illúziómentes filmje akkor játszódik, amikor a bennszülöttek már nem fogadták szívesen az isteni eredetűnek hitt hódítókat, fellázadtak és szembefordultak a kincseikre törő spanyolokkal. Történetének főhőse ugyanaz az Aguirre, akinek Herzog hasonló című filmjében – Klaus Kinski ábrázolásában – III. Richard-i, eredendő gonoszságot tulajdonított. Omero Antonutti Lope de Aguirre-ja fokozatosan részegül meg a hatalomtól, módszeresen megsemmisítve a másik faj iránti megértését – jut el az őrületig, a bűntudatból fakadó cezaromániáig. A film úgy kezdődik, hogy 1560-ban az Amazonas mellékfolyóin lecsurogva négyszáz „mindenre elszánt hódító” a mai Peru vidékéről elindul, hogy pompás hajóin eljusson az álmok földjére, El Doradóba. Hogy aztán a „könnyű zsákmányt” elnyeljék II. Fülöp szakadatlan háborúi...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5543