KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bűnös dal a Föld

Varga András

 

Miért csak fölkavaró és nem igazán megrendítő Rauni Mollbert filmje? Holott az örök mese szálait szövi ő is, egy lappföldi faluközösség mindennapjainak (némiképp archaikus) megjelenítésében az elfojtások és vágykitörések pusztításáról mesél. Arról szólna e példázat, hogy a könyörtelen és képmutató társadalomban az őszinte tisztaságú Márták húzzák a rövidebbet, ám a sok-sok részletigazságból mégsem kerekedik ki katartikus mű, hiteles társadalomkép.

Mollberg a zárt közösséget csak illusztratív módon használja meséjének környezetéül. Amit megmutat, az életképek belső kapcsolatrendszeréből: az a kényszerű együttélést feszítő atomizáltság. Ezért erős színekkel, hatásos tulajdonságokkal kénytelen fölruházni epizódfiguráit is, akiknek a története egyenrangú  Mártáéval.

Egyenrangú, mert Márta csak főhőssé nagyított karakterjellem; szerelemkereső hitének nincs drámai ellenfele. Cselekedetei sem a közösség hibás etikája ellen irányulnak; nem a brutalitással és közönnyel szemben keresi egyéni boldogságát, hiszen ez a közösség a rendezés hibája folytán sem ellenére, sem vele együttérzően, nem létezik. A szemben álló figurák ugyanis szinte légüres térben találkoznak, a konfliktusok túlságosan líraivá fakulnak, szerzőnk pedig ultima ratioként kénytelen sűrűn segedelmül hívni a halált.

Az előadásmód mintha erőszakot követne el a mese tárgyán. Mollberg kamerája szenvtelenül szemlélődő; nem szereti a hangsúlyt, nem érdekli a hatás. Ez a forma síkba préseli az egyedi jellemeket, belső mozgások nyomkeresése helyett tényekből szerkesztett tablókkal szembesülünk, s mintha a rendező is riadtan fedezné föl, hogy pompásan játszó színészeit csak hiábavaló, szakállas igazságok kimondására buzdította.

Egyébként: Mollberg 1974-es filmjét Timo K. Mukka híres műve, magyarul a közelmúltban Bűnről dalol a Föld címmel megjelent regénye nyomán forgatta. Miért Bűnös dal a Föld a film magyar címe? Mollberg tavalyelőtt készített egy újabb Timo K. Mukka adaptációt, a Tabu című regényből. Ez májusban ment a hazai mozikban, Milka címmel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6738