KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hazatérés

Schéry András

 

A giccsalapállásból kiinduló filmcsináló mesterember – esetünkben az annak idején kitűnő filmmel (Az utolsó szolgálat) bemutatkozott Hal Ashby – kettőt tehet: vagy vállalja a giccs ódiumát, vagy pedig kisebbrendűségi komplexustól szenvedve makacsul művészkedik. Ez utóbbi út többnyire bűntudatos giccsbe torkollik. Amilyen a Hazatérés.

A szalmán maradt tisztfeleség – férjét a harctérre vezényelték – beáll ápolónőnek egy hadirokkant-kórházba, ahol egész gondolkodását átformáló szerelem szövődik közte és – természetesen – a legrenitensebb beteg között. (A vöröskeresztes dáma – Jane Fonda neve eleve a Harcos Tisztesség védjegye – tudatos tisztánlátásának kezdetét ebben a filmben egy frizuraváltás jelzi...)

Megvan tehát a klasszikus háromszög, melynek három csúcsfigurája a Háborúhoz – épp csak az időbeli egybeesés okán a vietnami háborúhoz – való viszonyulás egy-egy lehetőségét példázza. A háromszög pedig a giccs szabályai szerint alakul át: két csúcs közel kerül egymáshoz, a harmadik messzire távolodik.

A hadirokkant-kórház is eleve giccsveszélyes helyszín: így hát a rendező a művésziség garanciájaként gátlástalanul lekoppintja a Száll a kakukk... elmegyógyintézetének nem egy motívumát, az érzelmi hatásvadászatnak azzal a viszolyogtató válfajával operálva, amely nyers, olykor kegyetlen naturalizmussal álcázza a legvadabb szentimentalizmust.

„Átpolitizált” giccs pedig attól lesz a film, hogy a jóérzésű néző gátlásaival él vissza, aki a „tisztességes, elkötelezett, haladó, bátor, leleplező” témaválasztás láttán nem tartja illendőnek felkiáltani; a király meztelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 40. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7878