KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Elveszett személyek körzete

Zalán Márk

Lost Persons Area – belga-holland-magyar-német-francia, 2009. Rendezte és írta: Caroline Strubbe. Kép: Nicolas Karakatsanis. Zene: Márkos Albert. Szereplők: Hajdu Zoltán Miklós (Szabolcs), Lisbeth Gruwez (Bettina), Sam Louwyck (Marcus), Kimke Desart (Tessa). Gyártó: Artémis / ZDF/Arte / Új Budapest Filmstudió. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 109 perc.

Kietlen síkság, magas távvezeték-oszlopok, hosszú drótok valahol Belgiumban. Marcus, a terület munkavezetője gondoskodik a szerkezetek karbantartásáról annak reményében, hogy hamarosan saját vállalkozást indíthat el. Felesége szorgalmasan főz rá és kollégáira, de helyzetével nincs kibékülve. Kislányuk kerüli az iskolát, inkább saját kis világában éldegél. A család így tengeti mindennapjait a hatalmas acélmonstrumok árnyékában. Egy nap új munkaerő érkezik Magyarországról, Szabolcs (a Fehér tenyér után újra Hajdu Szabolcs testvére, Zoltán a vásznon) személyében, aki a férj balesetét követően egyre inkább a család bizalmába férkőzik, és próbál közeledni a feleséghez.

Caroline Strubbe belga rendezőnő első nagyjátékfilmje a klasszikusok által is (Teoréma) gyakran alkalmazott történetet elevenít fel, nevezetesen, hogy egy ismeretlen személy érkezése gyökeresen felbolygatja egy látszólag idilli família életét. Ám ezt a sémát némiképp át is formálja, nem kerekít belőle felkavaró drámát, mert a magyar fiú jelenléte alig zavarja a családi állóvizet. Valójában ő is ugyanolyan, sorsával elégedetlen egyén, mint bárki más körülötte. Strubbe alkotása eltekint a társadalombíráló felhangoktól, helyette végig szereplőinek állapotára fókuszál. Mindezt kifejező, ám redundáns szimbólumokkal (a vízcsap szűnni nem akaró folyása a hősök helyzetét jelképezi, az oszlopok és drótok végeláthatatlan hálói pedig mintha nem engednék ki őket szorításukból) mutatja be, máskor meg közhelyes dialógusok és elvarratlan szálak nehezítik az azonosulást a szereplőkkel és a történettel. Kivitelezésében vérbeli európai film: hosszú csendek, kézi kamerás, realista megközelítés, valamint néhol a Dardenne-fivéreket idéző letisztult képi világ. Az Elveszett személyek körzete fesztiválokon sikeres lehet, lassú ritmusa és erőtlen elbeszélése miatt azonban nem biztos, hogy a nézők szélesebb körével is közös nevezőre jut majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10223