KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Fülledtség

Reservoir Girls

Turcsányi Sándor

Válassz engem! Szavazz rám! Vigyél haza egy éjszakára!

 

A videón forgalmazott filmek esetében az első vizsgálandó dolog mindig a választhatóság. Ha ugyanis nem feltétlenül a Véres késsel akarjuk tölteni azt a bizonyos forró éjszakát, mellesleg még most is csak száz-kétszáz forintért, akkor nagyon résen kell lennünk, hiszen e filmekről gyakorlatilag semmilyen írott információ nem áll rendelkezésünkre.

E művek előzetes (és utólagos) sajtója nulla, a forgalmazó belső használatra szánt katalógusában is csak az értelmezhetetlen egyénszöveg olvasható, ami aztán a kazettatok hátoldalára is rákerül. Csak azokról a filmekről tudunk valamit, amelyeket már játszottak a mozik is, de azokat, mire odaérünk, már kikölcsönözték, különben is megvoltak már nekünk egy multiplex utolsó sorában.

Fenti szempontok alapján a Fülledtség könnyen kínálkozó darab. Végül aztán csodálkozunk, hogy egészen mást kapunk, mint amit várunk. Két delejes tekintetű nőszemély a borítón, lenge ruhában, egyébként sztárjelöltek, egyik a Showgirlsből, másik Woody Allen Lövések a Broadway-n című filmjéből (mely szerepéért Jennifer Tillyt Oscarra is jelölték), plusz még a sokat sejtető cím: Fülledtség. Meleg dolgok tanúi lehetünk ezen az éjszakán.

Fülledtség, hát persze. Arról van szó, hogy két csaj összeszűri a levet, szexuális kapcsolatot létesítenek, majd két lihegés között megfújják a maffia pénzét, két milliót dollárban, úgy, ahogy van, ráadásul egy olyan filmben, melyben ki sem dugják az orrukat egy házból, lehetne akár színdarab is, még szép, hogy Fülledtség a címe, íme a bizonyság, a címadó bizottság nem csak baromságokon töri a fejét. Pedig dehogynem.

Szóval: Bound, miszerint összekötözve, meg hasonlók. A Wachowsky testvérek (egyébként a Sylvester Stallonétól és Antonio Banderastól hangos Bérgyilkosok forgatókönyvírói, ami persze nehéz eset, hiszen két-három feltűnően alacsony életkorú ínyencet leszámítva mindenki csak a tök csavarós akciófilmet látta benne) immár rendezőpárossá előlépve egy gyönyörű burleszket készítettek az egymásra utaltságról, az összegabalyodottságról, a ragaszkodásról. Arról, hogy kinn van a maffia, hülyék és gyilkosok, benn meg vagyunk mi, ravaszak, kiszámíthatatlanok és minden ponton sebezhetők, mint a nők. A világon semmi más dolgunk nincsen, csak úgy fészkelődni kötelékeinkben, hogy az annak is kényelmes, de legalább kibírható legyen, akit hozzánk kötöztek. Tudjuk, a sors... Ezzel együtt a Bound magyarítóinak az sem elég, hogy az egyik hős konkrétan összekötözve tölti a fél filmidőt egy gardróbban, de akkor ott fülledtség van, azt meg kell hagyni.

Burleszket emlegettünk, gyönyörűt, érzékenyét, mint a műfaj klasszikus darabjai, csak kevésbé harsányat, néhol kifejezetten rejtőzködőt. A bevezetés például, a hadak bemutatása, az C-film, trash movie, szemét a javából. Ahogy a két lány megismerkedik, létesít, miegymás, az csodálatos. Nincs egy természetes gesztusuk, egy őszinte szavuk, bénák és tehetségtelenek, de komolyan. Láttukra minden kisebbségvédő szervezet lehúzhatja a rolót, a „te is más vagy, ő sem különb a deákné vásznánál” apostolai villámgyors seppukut hozhatnak tető alá, a PC rövidítést azontúl csak a Pepsi Cola megjelölésére szabad használni, stb.

Alighogy túllépünk mindezen, következik az álorcátlan komédia, melyben halomra lövik egymást a népek, metszőollók kisujjra hajlanak, és mi össze vagyunk gabalyodva, de annyira, hogy már csak röhögni bírunk. A Fülledtség többet, jobbat mutat, mint amit ígért, ilyen film idén nem is nagyon járt videótékáinkban. És akkor még egy büdös szót sem szóltunk Quentin Tarantinóról. Direkt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1581