KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mansfield Park

Kis Anna

 

Jane Austen regényei rendkívül kapósak a filmszakmában, több mint tucatnyi feldolgozás készült belőlük. Nem csoda, hiszen művei remekbeszabott szappanopera forgatókönyvek (a szó lehető legjobb értelmében), amelyek a műfaj rajongóinak minden igényét igényesen elégítik ki, s hozzá még klasszikusan, kosztümösen, kora 19. századi stílusban. A Mansfield Park ugyan nem az írónő remekei közül való, ám ugyanúgy társasági-társadalmi dráma, ahol az obligát morális felvetések mellett leginkább annak lehetünk szemtanúi, hogy jómódú, eladósorban lévő lányok és nősülés előtt álló fiúk, valamint nénikéik és bácsikáik hogyan teázgatnak, táncolnak és lovagolnak, miközben a szegényebb sorból származó, ám lelkiekben, erkölcsben, sziporkában és írói tehetségben messze felettük szárnyaló hősnő különféle megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát, azaz megadatik neki az igaz szerelem, míg a többieknek korrupt lelkükért cserébe ugyanez sajnos nem megoldható. A rendező leveleket, korai naplójegyzeteket is alapul vesz, így az ő Fanny Price-a még sokkal inkább Austen alteregó, mint az Austen hősnők általában, s karakánabb, modernebb, rebellisebb is eredetijénél. Nem csak főhőse, de dramaturgja, narrátora és persze finom kritikusa is a filmnek, aki illúziómentes (éles)látásmódjával és egészséges iróniájával egy hasonló kívül-belül jelenléttel lengi körül történetét, mint az írónő a sajátjait. Rozema nem újít forradalmit az Austen feldolgozások terén, de mértéktartó, kiegyensúlyozott filmet készít, kellemes és megjegyezhető epizódokkal, ráadásul olyan színészvezetéssel, amely nem csapja agyon az austeni atmoszférát. S hogy az andalító angol társasélet szemléletébe merült néző a társművészetről még véletlenül se feledkezhessék meg, Sir Thomas szerepében maga Harold Pinter tisztel meg bennünket kis számú filmes alakításainak egyikével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3039