KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rémségek könyve

Somogyi Marcell

 

Ha valaki enyhén beszűkült kelet-közép-európai, és a Kozmosz Könyvek cseh költészeti antológiájában, esetleg a Demokrata című szamizdat (van, aki még emlékszik rá?) 89/2. számában olvasott utoljára autentikus városi folklórt, mindenképpen jó, ha ebben a témában is tágítja látókörét (naná, hogy a tengerentúl irányába), és megnézi a Rémségek könyve című „minőségi tinédzser-horror”-t. Hogy a forgalmazó mit ért ezen a műfaji besoroláson, az rejtély maradt számomra, de tény, hogy ebbe a filmbe jóval több energiát, ötletet raktak bele, mint mondjuk a Mesék a kriptából-típusú soft-horrorok készítői, és még a hihetőségre is törekedtek (igaz, kicsit egyenetlenül).

A film alapötletéből viszont sokkal érdekesebb sztorit is ki lehetett volna hozni: a „legbiztonságosabb amerikai egyetem” könyvtárában található egy vaskos opusz, melynek címe megegyezik filmünk (az eredetihez képest igencsak hatásvadász) magyar címével. A könyv olyan gondosan kitervelt, zseniálisan brutális gyilkosságok leírása, amelyeket minden amerikai egyetemen mesélnek, de mindenki csak hallott róluk, senki sem látta őket tulajdon szemével. Éppen ezért a városi folklór, a modern legendák témakörébe tartoznak. Az egyetem egyik professzora (az egyetlen, egzisztenciális okokból mélyen hallgató túlélője az iskola véres legendájának) pont ezekről a történetekről tart előadás-sorozatot – babona-voltukat bizonyítandó –, mikor valaki elkezdi valóra váltani őket.

A történetindításnak erről a deszkájáról akár A rózsa neve szintjéig is fel lehetett volna dobbantani. Igaz, akkor meg a célközönség jelentős része tűnt volna el a forgalmazás labirintusában. A film írói nem akartak korszakalkotó művet létrehozni, csak egy hatásosan filmre vihető, korrekt kis thrillerre vállalkoztak – sikerrel. Bő fél év múlva biztos befutó lesz a videotékák TOP 10-polcán; addig meg (Tandorival szólva) el gat-getünk rémületünkben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3972