KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/július
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Stőhr Lóránt: Széthulló kisvilágok sodrában Tolnai Szabolcs
• Szalkai Réka: Belső késztetésből Beszélgetés Tolnai Szabolccsal
• Hirsch Tibor: Múltunk a nyereg alatt Magyar film, magyar idő – 3. rész
• Soós Tamás Dénes: A belső kép Beszélgetés Nagy András operatőrrel
• Varga Zoltán: Macskaszem és párducmosoly Magyar animáció: A nyalintás nesze; Love
NŐI SZEREPEK
• Vajda Judit: Párosával a pokolba Kelly Reichardt
• Pernecker Dávid: A nő is ember Paul Feig hősnői
• Tüske Zsuzsanna: Nők a keverőpult mögött Pénzes cápa
MACSÓ MITOLÓGIA
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus
• Dunai Tamás: Comic noir Shane Black buddy-filmjei
KÍNAI SÁRKÁNYOK
• Vincze Teréz: Tér, idő, nosztalgia Tsai Ming-liang meditációi
• Varró Attila: Égi törzsek Az új kínai film
• Baski Sándor: Beszivárog a valóság Udine
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Szalmaláng vagy erdőtűz? Cannes
• Buglya Zsófia: Önismereti leckék Graz / Linz
FILMZENE
• Géczi Zoltán: A herceg hagyatéka Prince (1958-2016)
VIDEÓJÁTÉK
• Herpai Gergely: Orkazmus a multiplexben Warcraft
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Jób a lakóparkban Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
• Kovács Kata: Kertvárosi átlag Hannes Holm: Az ember, akit Ovénak hívnak
KRITIKA
• Jankovics Márton: Feszített víztükör A Bigger Splash
• Árva Márton: Kulcsra zárt szobák A klán
• Horeczky Krisztina: Látszani kell Nőügyek
MOZI
• Gyenge Zsolt: Neon démon
• Forgács Nóra Kinga: A hegedűtanár
• Nevelős Zoltán: Emlékezz!
• Varga Zoltán: Alice Tükörországban
• Szatmári Zsófia: Életem nagy szerelme
• Hegedüs Márk Sebestyén: Démonok között 2.
• Andorka György: Szemfényvesztők 2.
• Kránicz Bence: Tini Nindzsa Teknőcök: Elő az árnyékból
• Sepsi László: X-Men: Apokalipszis
• Alföldi Nóra: Mielőtt megismertelek
• Varró Attila: A modell
DVD
• Pápai Zsolt: Annie Hall / Manhattan
• Gelencsér Gábor: Szegénylegények
• Soós Tamás Dénes: A program: Egy legenda bukása
• Benke Attila: Nyugaton a helyzet változatlan
• Géczi Zoltán: A sas és a sárkány
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az egyik énekel, a másik nem

Koltai Ágnes

De nem csak ebben különböznek. Az egyik könnyedebb életet él, a másik nem; az egyik örök gyerek, a másik gyermekfejjel is felnőtt; az egyik egy átlag unalmas francia kispolgári családból származik, a másik hihetetlenül szegény parasztok gyermeke stb... Agnès Varda Suzanne és Pomme párhuzamos élettörténetében (Vera Chytilová Éva és Veráját juttatva eszünkbe) kétféle nő-szerető-anyatípust rajzol meg. Hősei a női szerepet különféleképpen értelmezik, élik. Suzanne a férj, a gyerek, a barátok életében, szeretetében feloldódik, Pomme-nak ez kevés. Suzanne készséggel hajlandó alárendelni egyéniségét a családnak, ha erre van szükség, Pomme nem teszi meg. Ugyanakkor Suzanne, Pomme-mal ellentétben önállóan is képes irányítani életét.

Varda, aki a Cléo 5-től 7-igben már bebizonyította, hogy elfogultság nélkül képes ábrázolni a női nemet, Az egyik énekel...-ben a ma lehetséges női sorsokból villant fel kettőt. A feminizmus csapdáját elkerülve reális, „életszagú” történetet vitt vászonra. Suzanne-t és Pomme-ot olyan mindennapi problémák foglalkoztatják, mint például az abortusz (javasasszonyhoz, vagy Svájcba, Hollandiába mennek elvetetni gyereküket, és küzdenek az abortusztörvény ellen); saját életvitelük és a család összeegyeztetése, stb.

Bár Vardától szokatlan módon néha „megbicsaklik” a dramaturgia (hiteltelen a két gyerekkel özvegyen maradt Suzanne kikecmergése a nyomorból, happy enddel végződő szerelme Pierre-rel, az orvossal); a kezdeti kemény, puritán, témavezetést lágy, szépelgő elbeszélésmód váltja fel, a film mégis érdekes. Ha nem is olyan jó, amit Vardától remélhettünk, „feministában” mindenképpen klasszis.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 40-41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7844