PapírmoziSin CityPAPÍRMOZIBayer Antal
Az első Sin City-film magyarországi bemutatójával egy időben jelentek meg
az első magyar Sin City képregények,
a Fekete-Fehér Képregényantológia
közölt néhány rövid történetet. A kiadvány nem remélt sikerének a hatására
pedig még abban az évben, 2005 októberében kijött A nehéz búcsú (The Hard Goodbye), Frank Miller főművének az első,
közel 200 oldalas kötete.
Elmúlt
kilenc év, és most végre bemutatják az eredetileg nyolc évvel ezelőttre beharangozott
második filmet. A sztori nem sok meglepetést tartogat azoknak, akik annak
idején nem várták meg az újra meg újra elhalasztott mozipremiert, hanem azonnal
megvették a második, Ölni tudnál érte (A
Dame to Kill For) című epizódot. Mindkét kötet kiváló fogadtatásban
részesült, az első azóta már gyakorlatilag beszerezhetetlen, a másodikat is csak
másfél-kétszeres áron lehet megvásárolni.
Új
Sin City-képregény azonban ezúttal nem kerül a boltokba, sőt az eredeti kiadó
Fumax – amely időközben egy kivétellel valamennyi kötetet megjelentette
magyarul – újranyomásnak sem látta értelmét.
Túl
azon, hogy Miller a 2000-ben befejezett, magyarul a mai napig kiadatlan Hell and Back című minisorozat óta nem
készített újabb Sin City-képregényt, a kiadói óvatosságnak több más magyarázata
is tetten érhető. A Fumax ugyan jelezte kiadótársainak, hogy mivel a
képregények helyett újabban inkább kalandregényben utazik, semmi kifogása az
ellen, hogy más vegye át a sorozatot, akár a régi fordítások felhasználásával
is, ám egyikük sem kapott kapva a lehetőségen. A mainstream amerikai képregények
könyvesbolti terjesztésében korábban jelentős szerepet betöltő
Alexandra-hálózat egyre súlyosbodó késedelmes fizetései miatt több kiadó az
eddigi kiadványait is visszakérte, az újakat (ha egyáltalán ki mer még adni
ilyeneket) inkább más csatornákon keresztül próbálja értékesíteni. Sejtésünk
szerint az is hozzájárult azonban a kiadói kétségekhez, hogy – néhány
kivételtől eltekintve – az elmúlt évtized „képregényfilmes” dömpingje csak
minimális mértékben serkentette a vásárlói érdeklődést. A moziba járó
nagyközönség a jelek szerint pusztán látványos akciófilmként kezeli ezeket az
adaptációkat, amelyek csak keveseket késztetnek a forrásművek megismerésére.
A Sin City sokak szerint Miller munkásságának
a csúcspontját jelenti. Ezzel az állítással már csak azért is nehéz vitatkozni,
mert a kezdeti, általában csak rajzolóként jegyzett próbálkozásai után az első
önálló Fenegyerek-történetektől
kezdve a Roninon, a Martha Washington-cikluson és a kultikus
Batman-sztorikon (The Dark Knight Returns, Az első év) át gyorsan a magasba ívelő
pályája a 300 és az utolsó Sin
City-sztori óta finoman szólva is megtorpant. Filmes (főként Robotzsarus) próbálkozásait nem sok
elismerés kísérte, az egyetlen jelentősebb képregény pedig, amit a sok
amerikaihoz hasonlóan a 2001. szeptember 11-i terrortámadást sokkhatásként
megélő Miller az elmúlt években készített, még rajongóiból is vegyes érzéseket
váltott ki, hiszen a Holy Terror
leginkább ultrakonzervatív propaganda-anyagként értelmezhető.
Fog
még Miller meghatározót, vagy egyáltalán csak igazán élvezeteset alkotni a
képregények terén? Elvileg semmi akadálya, hiszen még csak 57 éves, és a nagy
elődök között bőven vannak, akik ennél jóval idősebben is remekműveket tudtak
létrehozni, vagy legalábbis kiráztak a kisujjukból a korábbi munkájuk színvonalához
méltó történeteket és karaktereket. Mégsem mernék erre nagy tétben fogadni.
Nekem nagyon úgy tűnik, hogy míg a húszas-harmincas Miller kiválóan ráérzett
generációjának a gondolkodására és igényeire, az „idősödő” alkotó elszakadt a
közönségétől, amely újabb vízióira már nem vevő.
Sokakkal
együtt én is annak örülnék a legjobban, ha Miller visszatérne Basin City-be, és
elmesélné Marv, Hartigan, Dwight és a többiek még homályban maradt történeteit.
Nem tartom túlzottnak ezt az igényt: beérném a korábbi szinttel és hangulattal,
nem kellene nagy újításokkal előrukkolnia. De ebben sem hiszek igazán. A Sin City Miller Los Angeles-i, 1990-es
évekbeli „kirándulásának” a terméke volt. Azóta visszaköltözött New Yorkba, és
úgy látszik, ott nem éri el a régi ihlet. Kár.
Sin City-képregények magyarul:
Kötetek a Fumax kiadásában: A nehéz búcsú (2005), Ölni tudnál érte (2006), A nagy mészárlás (2007), A sárga rohadék (2008), Családi értékek (2010).
Rövid történetek a Fekete-Fehér
Képregényantológiában (2005-2006): Ahogy a kedves vevő parancsolja (1.
szám), A piros ruhás nő (1-2.), Hústorony és Csöpi (2.) A Kékszemű (3.), Mint minden szombat este (4.), Rossz
kanyar (5.), Rossz irány (6.), És a hármas ajtó mögött… (6.), Apuci kicsi lánya (6.).
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 272 átlag: 5.8 |
 |
|
