KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Indián tél

Ideiglenes vadászmezők

Gelencsér Gábor

 

Elvágyódás és otthonkeresés, álom és valóság, magány és szerelem, öröm és fájdalom, romantikus érzékenység és modern pszichózis keskeny vadászösvényén járja profán passióját Tamás, az indián. Kivonul a civilizációból, beleveti magát a vadonba, egyszerre játékosan és komolyan, bárgyún és bölcsen keresi függetlenségét, saját énjét. Hogy mitől is menekül, azt csak később tudjuk meg, amikor szökésben lévő, társául szegődött barátját elfogja a rendőrség, s ez az esemény visszatéríti falujába. Az ütődöttnek tartott fiatalember durva tréfák szenvedő alanya; csak a gyerekekkel és egykori tanítójával tud szót érteni. A szerelem hozza vissza civilizált énjét, s ez lesz a veszte. Igazi férjként viselkedik hűtlen asszonyával, amit a kegyetlen külvilág nyomban megtorol. Hősünk ezek után lóra pattan, s a távolba futó sínek mentén ellovagol, vissza a természetbe, a vadászmezőkre, á la Rousseau, à la westernfilm.

Erdélyi János és Zsigmond Dezső a magyar dokumentum-játékfilm hagyományaival, valamint saját dokumentarista szemléletükkel és tapasztalatukkal ellentétben ezúttal nem a való világ mítoszát mutatják fel, nem az egyszerit, az esetit emelik a sors rangjára, hanem a fikciót hozzák le a földre, épületes tanmesét ábrázolnak realisztikus módon. S a kifejezés szempontjából ennek még az sem mond ellent, ha tudjuk, hogy a főhőst az alkotók valóságos személyről mintázták. A Cséplő Gyuri-féle „sorsjáték” helyett azonban itt kitűnő színészi alakításokat látunk (a főszerepben Eperjes Károly). Az eltérő módszer meghatározza az egész film gondolatvilágát: a hitelesség helyett a különlegességre, az érzelmek helyett az érzelgősségre, a perifériára szorult élet drámája helyett egy fejsérülést szenvedett fiatalember bizarr történetére kerül a hangsúly.

Kivonulni ebből a világból, eltávolodni ezektől az emberektől, megtagadni ezt az életet – ehhez manapság nem kell zavart elméjűnek lenni, sőt. A film azt hangsúlyozza túlzóan, amit nem kéne, akkor marad közhelyszerű, amikor eredetiségre volna szükség, s azt tartja szürke egyszerűségben, amit el kéne varázsolnia. A legproblematikusabb Tamás, az indián betegsége. Még csak nem is az a bizonyos civilizáció okozta baját, ami elől menekül, hanem egy véletlen baleset, s ráadásul minderről csak hallunk, nem tartozik a film drámai ívéhez. Kívülállása, lázadása, „indián léte” extrém, független a világtól, nincs közünk hozzá. Tamás „deux ex machina” sorsa úgy ölthetne valamiféle szimbolikus vagy parabolikus tartalmat, ha története le tudná győzni a földi gravitációt, az ábrázolás mitizálná személyiségét. Az alkotók azonban, dokumentarista rendezőkként, tradicionális kisrealizmust művelnek. A szürke falusi környezet, az utak pora, a kocsma közönségessége, a pusztuló, málló élet jól ismert a magyar filmekből – csakúgy, mint a megesett lány, a nevelőintézet vagy éppen Törőcsík Mari nyűtt arcú, pongyolás alakja. E háttérre vetül Tamás meglehetősen hiteltelen szerelmi története évődéssel, házassággal, szakítással. Az összképet végül néhány „tanulságos” jelenetsor egészíti ki. Ilyen a Zolnay Pál alakította Humanista Tanár úr, arisztokrata családi hátterével, s ilyen a film legzavarbaejtőbb képsora, amely ugyan tálcán kínálja a „helyes olvasatot”, ám ebben az esetben mind poétikai, mind gondolati szempontból durva blaszfémia: Tamást élcelődő haverjai az útszéli keresztre kötözik, hogy az arra haladó autósokat riadt térdreborulásra kényszerítsék az eleven pléhkrisztus előtt.

Akit megaláznak... – igen, tudjuk, ám Tamás sorsában nem kísért sem a megváltás, sem az önmegváltódás. Súlytalan, dimenzió nélküli figura. Orvosi eset, csodabogár, s nem a lelki szegénység állapotába sodródott Krisztus-imitáció. Nem az intellektus hiánya, a kommunikációképtelenség üresíti ki alakját, éppen a belső csend, az indián-lét aurája adhatna helyet a mélyebb, elemibb öntudatnak, érzékenységnek, világlátásnak. Tamás azonban kívül marad az élet drámáján, szemlélője, s nem tevékeny formálója saját sorsának – és ebből a szempontból pszichózisa egyszerű fogyatékosság. Gyermeki ártatlanságában hibát követ el, amikor éjszaka zörgető hűtlen feleségét nem engedi be a házba... A hiba bűnné viszont nem általa lesz: a kintrekedt asszonyt egykori szeretője szúrja le bosszúból a sötét utcán. Hiába, saját sorsdrámánkban nem helyettesíthet bennünket dublőr. Woyzeck maga ölt.

Nem könnyű a valóság talajáról elrugaszkodva, dokumentarista ihletettséggel, szociografikus igényű tanmesét alkotni. Nagyon bátor, mégis kifinomult poétikai és gondolati szerkezet tudja csak áthidalni valós és képzeletbeli távolságát. Készült néhány éve egy magyar film, amelynek ez sikerült. Gazdag Gyula alkotása, a Hol volt, hol nem volt képesnek mutatkozott a varázslatra; a sok tekintetben hasonló szellemiségű Indián tél nem. A fekete-fehér film szürke tónusa engesztelhetetlenül e siralomvölgy foglya; a Tamás álmában megjelenő családi fotó, külföldre emigrált apjával, békésen mosolygó anyjával, s persze kettőjük között ővele, ékes fejdíszben, amint derűsen néz valahová messze előre, csak egy pillanatra képes beragyogni az örökös indián telet. A Hol volt... végén egy remélhetőleg szebb mesevilágba repülnek a szereplők; Tamás fehér paripáján ugyancsak á képzelet birodalmába üget, mégsem hisszük, hogy az örök vadászmezőkre távozik. Sorsa, azaz a film, csupán véget ért, de nem teljesedett be.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 26-27. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1235