KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hajnali mentőakció

Pápai Zsolt

Rescue Dawn – amerikai, 2006. Rendezte: Werner Herzog. Szereplők: Christian Bale, Steve Zahn, GQ (Gregory J. Qaiyum). Forgalmazó: Forum Home Entertainment. 122 perc.

 

A nyolcvanas–kilencvenes éveket egyebek között a modernizmus veteránjainak túlélőtúrái jellemezték az egyetemes filmtörténetben. Ki sikeresen, ki kevésbé hatékonyan igyekezett megfelelni az új idők elvárásainak, és próbált besorolni a középfajú művészfilm trendjébe. Werner Herzog sokáig tanácstalanul állt a midculttal szemben, ám mára mintha megbarátkozott volna vele, a Hajnali mentőakció legalábbis erre utal. Ahogy klasszikus munkáinak hősei küzdöttek az indulataikkal és környezetük kihívásaival, úgy harcolt Herzog a popularitás követelőző kívánalmával, és eközben ugyan sokat odahagyott egykori elveiből, de önmagát nem adta fel. A Hajnali mentőakció azt illusztrálja, hogy lehetséges napjainkban a modernizmusban szocializálódott, állhatatos és rögeszmékkel teli művésznek a közönségigényekkel is számolva hatásos filmet készítenie: nem a rendező legjobb, de igen jó mozija, emellett egész pályájának financiálisan legsikeresebb darabja.

Herzog a kilencvenes években a midcult-dömping elől dokumentumfilmekbe menekült, a Hajnali mentőakció előzménye is egy dokumentumfilm volt. Az 1997-ben készült másfél órás dokuja (A kis Dieternek repülnie kell) a Németországban született és honosított amerikaiként 1965-ben Laoszban harcoló Dieter Dengler pilótáról szól, aki legelső bevetésekor fogságba esett az őserdőben, majd a csodával határos módon kiszabadult.

Dengler tragédiája és dzsungelkalandjai nem véletlenül ihlették meg Herzogot. Az őstermészet és az ember konfliktusa, a különböző civilizációk egymásnak feszülése a rendező kezdetektől imádott témái, olyan, mára klasszikussá érlelődött filmjeiben foglalkozott velük, mint az Aguirre vagy a Fitzcarraldo. Dengler figurája mindemellett rendezői alteregóként is kínálta magát: a horvát származású német Herzogot és a német származású amerikai Denglert mániákusságuk, illetve a reménytelen vállalkozások iránti elkötelezettségük teszi egymás lelki rokonává.

Herzog nagyban rá is játszik erre, leginkább azokban a hosszúra nyúlt jelenetekben, amelyekben a szökés részleteinek a kidolgozásába avatja be a nézőt. Főhőse avatott rendezőként mindenre kiterjedő figyelemmel tervezi meg a menekülést (precíz forgatókönyvet dolgoz ki, aprólékos próbákat szervez rabtársaival, továbbá fokozottan nagy figyelmet fordít a szökés anyagi feltételeinek megteremtésére, azaz az élelmiszerkészlet bővítésére), igaz, a megvalósítás során a stáb – azaz a társak – szeszélyei és az előre nehezen kalkulálható véletlenek miatt gyakran improvizációra kényszerül.

A Hajnali mentőakció műhelytanulmányként és kalandfilmként is szemlélhető. Nem szegény akciókban, jóllehet a hasonló lágerfilmekkel összevetve az ilyen jelenetek száma relatíve kevesebb. Herzog mesteri módon vegyíti az akciókat és a holtidőket, arányérzéke, intelligenciája egyúttal a formán is látszik: dokumentarizmust imitáló megoldások (nagylátószög, natúr helyszínek, amatőr szereplők) keverednek stilizáltabb technikákkal, impozáns totálképek váltakoznak közelikkel, megadva-meghatározva a film ritmusát. A film leggyengébb pontja enervált heroizmusa, már ha a kiemelkedő Herzog-filmekkel hasonlítjuk össze. „Nem a tábor, a dzsungel a börtön” – hangzik el a film elején, de Dengler dzsungelbéli megpróbáltatásai nem hengerelnek annyira, mint Aguirre vagy Fitzcarraldo jóval ambiciózusabbnak tetsző és ép ésszel szinte felfoghatatlanul grandiózus kalandtúrái. Azonban ezzel, sőt a közönségnek tett engedményekkel (az erős narratív szállal vagy az érzelmileg túlcsorduló jelenetekkel, kivált a diadalmasra színezett zárlattal) együtt sem olyan rossz a mérleg.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9526