KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/augusztus
KIESLOWSKI ÖRÖKSÉGE
• Szíjártó Imre: Tízparancsolatok Kie¶lowski emlékezete
• Kie¶lowski Krzysztof: A valóság dramaturgiája Krzysztof Kie¶lowski
SZÖRNYEK ÉS HÉROSZOK
• Varga Zoltán: Rajzfilmrajongó álmodozó Joe Dante szörnyecskéi
• Szabó Ádám: Istenek hajnala Nicolas Winding Refn és a heroizmus – 2. rész.
GYILKOSOK KUPÉJA
• Kránicz Bence: A hölgy egy kissé bogaras Sébastien Japrisot-adaptációk
• Ádám Péter: Foglalkozása: közellenség A Mesrine-dosszié
• Pernecker Dávid: Az ördög ügyvédei Az O.J. Simpson-eset
• Varró Attila: A nézőpont kérdése Japán krimik
DROG ÉS MOZI
• Bilsiczky Balázs: Tűcsere Merre tart a magyar drogfilm?
• Pernecker Dávid: A falak ránk zárulnak Drog-filmek látványvilága
• Baski Sándor: Füst által homályosan A mozi és a fű
ERŐMŰVÉSZET
• Sepsi László: „A dzsungel az otthonom” Őserdei fantáziák: Tarzan és Maugli
• Kránicz Bence: Előkelő idegen Tarzan legendája
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
• Huber Zoltán: Poénok és pofonok Bud Spencer (1929 - 2016)
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Testről és lélekről Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Lénárt András: Mediterrán diktátorok árnyékában Vajda László nemzetközi karrierje
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Az erőd ereje Mediawave
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A magányos meteorit Roger Deutsch portréja
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Nyílt mezőn Labdarúgó EB 2016
• Csiger Ádám: Cseh noir Mammon
KRITIKA
• Varró Attila: Kelta glamúr Sing Street
MOZI
• Árva Márton: Szex receptre
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Francia bárka Frankofónia
MOZI
• Baski Sándor: Szex, mámor, rock n’roll
• Sepsi László: Micsoda spanyol éjszaka!
• Vajda Judit: A zátony
• Kovács Kata: Mike és Dave esküvőhöz csajt keres
• Parádi Orsolya: A messzi észak
• Roboz Gábor: Palackposta
• Zsubori Anna: Szellemirtók
• Kránicz Bence: Játszma
DVD
• Gelencsér Gábor: A ménesgazda
• Pápai Zsolt: A tolonc
MOZI
• Varró Attila: A kis kedvencek titkos élete
DVD
• Benke Attila: A hét mesterlövész
• Szoboszlay Pál: Éjféli látomás
• Kránicz Bence: A lökött tesó
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

A sztár ezeregy arca

Harmat György

A színész enciklopédia angolszász szerkesztőinek látóköréből teljesen kimaradt Közép- és Kelet-Európa.

 

Az 501 filmsztár olvastán szegény Gombóc Artúr jutott eszembe a Csukás-meséből, aki tudvalevőleg mindenféle csokoládét szeretett: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét… E könyvben is található, kérem, mindenféle hiba! Formaiak, tartalmiak, egyszerűek, bonyolultak. Számos esetben vegyesen szerepelnek a téves és a jó alakok, nemegyszer ugyanazon az oldalon (Rosselini és Rossellini, Cubrick és Kubrick, Frederico és Federico Fellini). Gérard Philipe neve látható helyesen és kétféle hibával is: Philip, Philippe. (Az említettek az előforduló hasonló botlások mintegy ötödét teszik ki.) Sok a helytelen magyar cím (gyakran a jóval vagy egy másik rossz alakkal vegyest): Kivándorlók helyett Emigránsok, Ben Wade és a farmer helyett Ben Wade és bandája. (Az említetteket szorozzuk meg tízzel, és kijön az efféle hibák száma.)

Miután a kötet fordítás, nem mindig derül ki, melyik tévedés származik az eredetiből, és melyik fúrta be magát a magyar kiadásba. Így vagy úgy, a Brandauer-szócikkben ott éktelenkedik a legsúlyosabb tényhiba: Klaus Mann regényét (Mephisto) nagybátyjának, Heinrich Mann-nak adományozták. A fordítói munka egyenetlensége – tizenegyen végezték – megannyi bosszankodás forrása. Értelmetlenné torzulnak bizonyos mondatok a kimaradt szavaktól. Szerencsés kifejezés a „füstös(en) jóképű”? Van olyan magyar szó, hogy „szaxofonista”? Teret nyert már magyarul a rehabilitáció helyett a „rehab”? Lehet egy szegény színésznőnek vagy színésznek „megadni a kezdőrúgást”? Tömeges torát üli az „úgy színészként, mint énekesként” szerkezet, elvétve fordul csak elő a helyes: „mind Európában, mind Hollywoodban”. Piciny töredékét villanthattam fel a legkülönfélébb típusú hibáknak, oly kiapadhatatlan változatosságukkal kerülünk szembe, hogy az már-már tiszteletet parancsoló. (Érdemes lenne egyszer recenzió helyett hibajegyzéket adni.) Láttam én már fésületlenebb, a használhatatlanságig slendrián filmszakmai kiadványt (az 1994-es Filmlexikon), de azért ez sem kutya! A dohogás után azonban ideje rátérni arra, miről is szól e kötet.

A sztárság életforma, a színészet hivatás. Van, aki eleve csak sztár. Van, aki eleve csak színész. És van, aki kezdettől mindkettő. Lehet sztárból színész (Monroe, Bardot), és persze színészből sztár (Hopkins, Mirren). Eme pompás kiállítású „képeskönyv” címe szerint sztárokat, alcíme szerint színészeket lajstromoz, valójában mindkét kategóriából – és a „köztesekből” is – válogat. Nem éppen remegő kézzel.

Miután a főszerkesztő, az ilyen típusú kiadványokra szakosodott Steven Jay Schneider amerikai, a szócikkeket író munkatársak (két kivétellel) britek, amerikaiak, nem csoda, hogy a munka szelekciójában, felépítésében, szövegeiben amerikai-angolszász ízlést tükröz. A választottak többsége amerikai. Az újabb multikulturális trendek nyomán szép képviselete van a világ más tájain ismeretlen helyi (mexikói, indiai, kínai, japán) hírességeknek. Viszonylag bőséges a nyugat-európai részvétel. Teljesen hiányzik viszont Dél-Amerika, és majdnem teljesen Közép- és Kelet-Európa. Mi a magyar származású külföldi sztárok (Lugosi, Weissmüller, Lorre és társaik) révén csak-csak jelen vagyunk, a volt Szovjetunió viszont az Eizenstein-színész Cserkaszovval árválkodik, és a népszerűnek szánt enciklopédia alkotóinak látóköréből totálisan kimaradt – többek között – Lengyelország (Cybulski, Olbrychski), Csehország, a volt Jugoszlávia. Hogy ki kit hiányol leginkább az 501-ből, az egyéni ízlés kérdése, nekem a legfájóbb Jeremy Irons, Anouk Aimée, Annie Girardot, Jacques Tati és Jean-Hugues Anglade negligálása. A sor vég nélkül folytatható Tognazzitól Benigniig, Vladytól Schygulláig, Afflecktől Close-ig. A következők (és még jó néhány hasonló) viszont mind jutottak egy-egy oldalhoz: King Baggot, Lupe Vélez, Dale Evans. Ki ismeri itt őket? Ha a magyar kiadó jogot szerzett volna a hazai átszerkesztésre, a nálunk sosem látott nevek helyére a hiányolt európai nagyságok kerülhettek volna.

Az amerikai(as) szemszög számos ponton érhető tetten a könyvben. Mint az amerikai típusú önéletrajzok esetében, fordított időrendűek például a filmográfiák. Újmódi gyakorlat ez magyar sajtótermékekben is, követve korunk parancsát: pokolba a történelmi fejlődéssel, a legutóbbi teljesítmény a legfontosabb! Érdekes ezzel szemben, hogy a sztárok-színészek születésük sorrendjében követik egymást az oldalakon. Folyamatosan haladva a kötetben sajátos filmipari-szociálpszichológiai áttekintés részesei lehetünk. Afféle filmtörténeti bulváré, hiszen az informatív és gyakorta találó – bár olykor kevéssé ihletett – jellemzésekben, pályarajzokban nagy hangsúlyt kap a magánélet: házasságok, válások, botrányok, pletykák. Filmgyártásról lévén szó az első ötven év krónikája során minden esetben megemlíttetik, a sztárok mely stúdióhoz szerződtek vagy igazoltak át. A pályaív csúcsának mindig az Oscar-díj számít, holott olyanok nem nyerték el, mint Buster Keaton, Dietrich, Garbo, James Dean, Richard Burton. Akik pedig megkapták, azok sem feltétlenül a legjobb alakításaikért. Ahogy a könyv egy kiváltképp sikerült megfogalmazása állítja: (Orson Welles) „sajátos pályát futott be, amely kész tanmese arról, hogyan veri le a gyilkos moziipar a művészi integritást…”

A hibák, hiányosságok tengere sem fedi el hát: tehetséges (vagy legalábbis tehetségesen törtető) nők és férfiak minő hatalmas truppja zsúfolódik e lapokra! Mily idillek és mily tragédiák. Micsoda gazdagsága sorsoknak, teljesítményeknek, vonzásoknak és választásoknak! Hányféle variáció hasonló témákra. A sztár ezeregy arca.

 

Gabo Kiadó, 2008

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9697