KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megbocsájtás

Gáti Péter

 

Philemon és Baucis története már a görögök számára is annyira szép volt, hogy nem is lehetett igaz. A két öregember örök szerelmének tökéletessége a mi szemünkben sem más, mint a megvalósíthatatlan, de mindig elérni kívánt emberi vágyak irodalmi lenyomata. A Valentyin Raszputyin elbeszéléséből forgatott film ennek a történetnek ellenkező előjelű parafrázisa. Antimitológiának is nevezhetnénk ezt a – novellában – csehovi ihletettségű és mélységű tragédiát, mert a két egymás mellett megvénülő ember sorsában az örök harmónia megvalósíthatatlanságát példázza. Vaszilij és Vaszilisza története a múltat idézi, a meseszerűen harmonikus első éveket, majd boldogságuk kettétörését. Azokat az eseményeket, amelyek következtében Vaszilij harminc év óta a csűrben él, s csak egy pohár reggeli teára betérő, megtűrt valaki saját otthonában.

Hiányzott valami az életükből. Valami, amiért a férfi elvágyódik hazulról és inni kezd; valami, amitől kezet emel Vasziliszára – megölve meg sem született gyermeküket is –, és kirekeszti magát saját családjából. Telnek az évek, de a megromlott viszonyt nem érinti az idő múlása. Megkövesedtek az indulatok, félúton megmerevedtek és keserű emlékké halványodtak a közeledési-békülési szándék mozdulatai. Vaszilij haldoklása végül megtöri ugyan Vaszilisza konok keménységét, de a kölcsönös megbocsátás már csak tragikusan értelmetlen gesztus marad.

Sajnos, a film nem tudott igényes irodalmi anyagától méltóképp elszakadni. Eszközeiben nem törekedett önállóságra, nem élt a képi megjelenítés irodalométól eltérő asszociációs lehetőségeivel. Aztán: a novellában nyilvánvaló dramaturgiai funkciójú ki nem mondott mondatok a filmen nem tölthetik be ugyanazt a szerepet, így az alapkonfliktus, a két ember egymástól való távolodásának képi megformálása is hatástalan. A rendezőnő a belső, lelki folyamatok ábrázolására, építette munkáját. Ám a kidolgozatlanság gyakran még ezt is, sőt a színészi játékot és a fényképezést is merevvé, mesterkéltté tette.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6923