KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/szeptember
KIAROSTAMI
• Vincze Teréz: Az elrejtve megmutatás művészete Abbas Kiarostami (1940-2016)
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Témák és variációk Jancsó korszakai
• Szalkai Réka: „Lendületből akartuk megcsinálni” Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: „Egyszer csak megérti, min is nevetett” Beszélgetés Gigor Attilával
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Az abszurd hős születése A film noir műfaji családfája – 1. rész
ÚJ-HOLLYWOOD
• Varga Zoltán: Egyetlen lövés Michael Cimino vadászai
• Benke Attila: Neonfény és sikermítosz Az újraálmodott amerikai álom
• Varró Attila: A rendszerváltás képei Videó-forradalom és fantasztikum
VILÁGŰRFILMEK
• Andorka György: Végtelenre nyíló falak Star Trek-széria
• Lichter Péter: Etűdök szupernovára Az avantgárd film és a sci-fi
• Sepsi László: Csoda a sztyeppén Pavel Parkhomenko: Gagarin
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Hazai pályán Karlovy Vary
• Nagy V. Gergő: Ezek a fújtató fiúk Sehenswert/Szemrevaló
FILM / REGÉNY
• Tüske Zsuzsanna: Szerzőóriás Roald Dahl: Szofi és a HABÓ
• Kránicz Bence: Az álmok mérnöke Steven Spielberg: A barátságos óriás
KRITIKA
• Jankovics Márton: Cirkuszt a népnek Ben-Hur
• Varró Attila: Ki az erdőméhből Elliott, a sárkány
• Teszár Dávid: Szent a palacsintázóban A remény receptje
MOZI
• Vincze Teréz: Florence – A tökéletlen hang
• Vajda Judit: Amikor kialszik a fény
• Huber Zoltán: Jason Bourne
• Soós Tamás: Ütközés
• Baski Sándor: Szexkemping
• Forgács Nóra Judit: Mondd ki, hogy uborka
• Kovács Kata: Rossz anyák
• Kránicz Bence: Suicide Squad – Öngyilkos osztag
• Varró Attila: Haverok fegyverben
• Simor Eszter: Idegpálya
DVD
• Soós Tamás Dénes: Varga Ágota dokumentumfilmjei
• Gelencsér Gábor: Te, rongyos élet!...
• Soós Tamás Dénes: Roger Waters: A fal
• Pápai Zsolt: A tinilány naplója
• Benke Attila: Az élet ára
• Pápai Zsolt: Sérülés
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bab’ Aziz

Dercsényi Dávid

Bab’ Aziz – tunéziai-iráni-francia-német-angol, 2005. Rendezte: Nacer Khemir. Írta: Tonino Guerra és Nacer Khemir. Kép: Mahmoud Kalari. Zene: Armand Amar. Szereplők: Parviz Shaminkhou (Bab’Aziz), Maryam Hamid (Ishtar), Nessim Khaloul (Zaid), Mohamed Graiaa (Osman), Golshifte Farahani (Nour). Gyártó: Behnegar – Hannibal Film – Les Films du Requin – Pegasos Film. Forgalmazó: Budapest Film – Inforg. Feliratos. 98 perc.

Sivatag, vándorlás, mesék; idő kell hozzá, hogy a CGI-trükköktől káprázó szem hozzászokjon a lustán hullámzó homoktengerhez. S ahhoz, hogy a már ezerszer látott költői motívumokat – kisfiúval vándorló aggastyán, az út keresése – mindenkinek rá kell találnia a saját útjára… kevergető film szelíden befészkelje magát nézője lelkébe. A vénséges vén Bab’ Aziz és unokája, Istár dervistalálkozóra vezető útja egyetlen nagy hömpölygő történetfolyam, ahol a homokból szőtt szálak folyton összefonódnak – szeretünk ilyeneket olvasni, szeretjük látni a szenvedélytől elvakult megszállottakat, a csak a nevükbe kapaszkodó nincsteleneket, a tiszta hangjukkal az igazságot inkább eltitkoló, mint megéneklő titokzatos dalosokat, a bánatos hercegeket. Megszoktuk őket, kényelmes a kelet-nyugati IKEA-díván, megelevenedik újra Monseur Ibrahim és a Korán virágai – mi itt ezt úgy hívjuk, romantika, csak a Baradlay név helyére Noor vagy Zaid írandó be. S azt, hogy a kamera maga is szerényen a háttérbe szorul, megelégedvén David Attenborough megfigyelői pozíciójával, még meg is szeretjük, mert van, aki gúzsba kötve is ropja: mindig épp a legjobbkor mászik be a képmezőbe egy kóbor macska, pöfög be egy ósdi motor, pereg alá pár deka homok. És tényleg, nem kell mindig mindent a szemünk elé pakolni ahhoz, hogy lássunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8616