KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Föld Ottó halálára

Fehér György

 

A legenda szerint a híres Feld cirkuszban Föld Ottó nagypapája, Feld Zsigmond egy világszámot mutatott be: nem kézen, hanem mindössze a mutatóujján állt. Édesapja, Feld Mátyás, aki a városligeti, deszkából épült Feld Színház igazgatója volt, a korszak legjobb színészeit szerzõdtette. A legjobb darabokat játszotta saját átiratában. Klasszikusokat, operetteket, bohózatokat, népszínmûveket. Ha nem volt elég bevételük, Shakespeare és Molière mellett színre került a Blitzweiss Kóbi (életkép), a Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval (társszerzõ Harmat Imre), Pollacsekék Japánban (énekes bohózat) és a Nincs már többé zsidó Pesten...

Föld Ottó a háború után 1948 szeptemberében anyagkönyvelõ gyakornokként lépett be a Magyar Filmgyártó Vállalathoz. Várkonyi Zoltán mellett kezdett segéd-felvételvezetõként dolgozni. Késõbb fõgyártásvezetõ lett Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Szász Péter, Bacsó Péter stúdiójában. Olyan filmeket produkált többek között, mint a Ház a sziklák alatt, a Szindbád, a Szerelem, A tanú és a Pacsirta.

1972-ben szomorú fordulat következett pályáján: az a hír járta, hogy kitették a filmgyárból. A Magyar Televízió Irodalmi és Drámai Fõosztályának helyettes vezetõje lett. Abban az idõben még 86 játék- és tv-film készült.

Közben a Filmfõigazgatóság új vezetõt kapott. A rendezõk azt kérték, hogy Föld Ottó legyen a helyettese, hogy szakember is legyen a vezetésben. Három év múlva viszont a rendezõk már azt szerették vonna, ha Föld Ottó a Filmgyár igazgatója lenne... Az is lett.

Rendbe hozta a Mafilmet. Felépítette a fóti stúdiót. Megteremtette a magyar filmgyártás modern infrastruktúráját. Ha ezt valahol másutt, egy normális országban tette volna, talán – akarata ellenére is – milliomossá vált volna. De itt sokan megharagudtak rá, mert nem csak filmekre és filmesekre költötte el a pénzt, hanem beruházott. Azok lettek a legkérlelhetetlenebb ellenségei, akiket annak idején a legjobban támogatott. Amikor nyugdíjba küldték, senki sem állt ki mellette.

Produceri osztályt indított a Fõiskolán, de onnan is távoznia kellett. Ameddig gyõzte, egy magániskolában tanított – egészen haláláig.

Mára a Filmgyár összedõlt, a márványlapok leestek a falakról, a Latinovits Kávézóból egy kereskedelmi tévé elnöki irodája lett, a kettes telepet ledózerolták, a pasaréti stúdió helyén luxus lakótelep lesz, a fóti stúdió birtoklásáért még folyik a küzdelem, de az már biztos, hogy a magyar filmgyártás teljesen tönkrement.

Föld Ottó méltatlan körülmények között, szegénységben, szinte mindenki által elfeledetten halt meg.

Fehér György

filmrendezõ

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2502