KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Csak harmadát láttuk

Mise Macedóniában

Csala Károly

 

Nem a mi hibánk, hogy csak harmadát láttuk a Mise Macedóniában című bolgár filmnek. A háromrészes műnek ugyanis csupán az első részét vette meg az illetékes magyar filmvásárló bizottság, s ezt forgalmazzák most a mozikban, szót se ejtve arról, hogy valójában csak részfilmet mutatnak.

Ennek az egy résznek magában, természetesen, se füle, se farka. Kritikát nem lehet írni róla. Még a címe sem érthető. (Gyanítom, hogy akkor sem volna érthető, ha végignéznénk a teljes filmet. Az eredeti, biblikus cím – Mera szpored mera – amivel szemlátomást nem birkóztak meg a fordítók, szó szerint: „mértéket mérték szerint”, magyarán ugyanannyit tesz, mint „szemet szemért, fogat fogért”. A magyar filmcím viszont Szvoboda Bâcsvarova regényére utalna, amelynek alapján a filmet forgatták, félresiklatva az „Illés-napi liturgiá”-t, ami képletes, hiszen nem vallásos szertartásra, hanem az 1903. augusztus 2-án kirobbant törökellenes makedón felkelés szervezésére vonatkozik.)

De azért ebből az egy részből is kiderül, hogy nem szokványos történelmi tablóról van szó, hanem komoly, művészi erényekben bővelkedő filmalkotásról. Rendezője, Georgi Djulgerov ma Bulgáriában talán a legvitathatatlanabb tekintélynek örvendő filmkészítő a szakmában. (Tehát nem kasszasiker s nem is hivatalos elismerés támogatja tekintélyét, hanem „csupán” művészi tehetsége.) A makedónkérdés pedig, amiről filmje szól, egyike Európa legérdekesebb, máig ható, történelmi problémáinak.

Méltatlan eljárásnak esik így áldozatul egy figyelemre mindenképpen méltó művészfilm. Nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6675