KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A cukor

Fekete Ibolya

Ha csak valamit is tudnék a tőzsdéről azonkívül, hogy a kapitalizmus egyik legboszorkányosabb intézménye, biztosan élvezném a filmet; e témakörben szerzett ismereteim azonban merőben elméleti jellegűek, így aztán ülök a nézőtéren, mint egy idegen ország kabaréjában, ahol laposnak tűnő poénokon harsányan nevetnek a hazaiak, lévén hogy ők ismerik a kontextust.

Azt még értem, hogy nagymenők nagyban manipulálnak holmi árfolyamokkal, agyafúrt manőverekkel, de a részletek kidolgozását csüggedten feladom úgy a huszadik perc táján, amikor is egy átverés lényegét a „határidőpiac-meghatalmazás” aláíratása képezi.

Persze élvezhetőbb eseményei is vannak a filmnek: két tüneményesen kisstílű szélhámos kalandjai, ama bizonyos kis halaké, akiket a kapitalizmus farkastörvénye szerint előbb-utóbb megesznek majd, csak addig még gyorsan egy nagy játszmába kezdenek. De mire végre eljutunk a valódi mulatságig, a mafla, szemüveges ellenség nadrágjának miszlikbe szabdalásáig vagy a klasszikusan francia fintorokkal megfűszerezett szex-jelenetekig, addigra a történetnek csaknem kétharmadán túl vagyunk.

Elvitathatatlan erénye a filmnek három remek színész játéka. Michel Piccoli nyúlfarknyi szerepben és kopaszon is ragyogó. Jean Carmet kisembere ugyancsak hagyományos francia vígjátéki erényeket mutat: kapzsi, gyáva és utálatos pofozógép, s mégis megőrzi csipetnyi szeretetreméltóságát. Gérard Depardieu tőzsdéző vagánya pedig minden pillanatban elragadó; telivér gesztusai majd szétrepesztik a film gyönge szövetét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7702