KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/október
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Felejtés-kurzusok 1956 utóélete
• Gervai András: Új (jég)korszak hajnala Megtorlás a filmszakmában
• Murai András: Történelem-puzzle Archív és fiktív
• Kelecsényi László: „Egy kis cigaretta, valódi finom” Herskó János: Párbeszéd
KULTÚRÁK ÉS HATÁROK
• Pintér Judit: Két világ között Gianfranco Rosi: Tűz a tengeren
• Schreiber András: Vendégmunkások mozija Török-német 2.0
• Barkóczi Janka: Sem kelet, sem nyugat Kiarostami és A cseresznye íze – 2. rész
• Varró Attila: Kényszerbehatolás Inváziós horror
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Temetési csokrok A film noir műfaji családfája – 2. rész
JIRI MENZEL
• Harmat György: Mesés férfiak, nők a hőskorból Menzel mozija
MOZI VS. DIGITÁLIA
• Földényi F. László: Mozitemető Filmszínháztól okostelefonig
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Közeledik valami véres John Carpenter filmzenéi
KÖNYV
• Varga Balázs: Tünetek és diagnózisok Győri Zsolt: Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Hajrá Hitler! Timur Vermes: Nézd ki van itt
• Kovács Bálint: A szívünk mélyén megbúvó nácizmus David Wnendt: Nézd, ki van itt
TELEVÍZÓ
• Csiger Ádám: Tévedés áldozata Aznap éjjel
• Pernecker Dávid: Elvarázsol a múlt Stranger Things
KRITIKA
• Bilsiczky Balázs: Belsőfilm Ernelláék Farkaséknál
• Varga Zoltán: Panelsikoly Balkon
• Tüske Zsuzsanna: Hamlet, az életrevaló Jutalomjáték
• Baski Sándor: Játszani is engedd Toni Erdmann
MOZI
• Baski Sándor: Mérges Buddha
• Nagy V. Gergő: 24 hét
• Kovács Kata: Határtalan szerelem
• Varró Attila: Bridget Jones babát vár
• Sepsi László: Mestergyilkos: Feltámadás
• Benke Attila: Sully – Csoda a Hudson folyón
• Csiger Ádám: Titkok és vallomások
• Huber Zoltán: Az utolsó király
• Varga Zoltán: Kilenc élet
• Kránicz Bence: Virsliparti
DVD
• Lakatos Gabriella: Halálos tavasz
• Varga Zoltán: Vili, a veréb
• Soós Tamás Dénes: Mr. Holmes
• Benke Attila: A boszorkány
• Kránicz Bence: Batman: Gyilkos tréfa
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mongol

Baski Sándor

Mongol – német-kazah-orosz, 2007. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Szergej Bodrov és Arif Aliyev. Kép: Rogier Stoffers és Szergej Trofimov. Zene: Tuomas Kantelinen. Szereplők: Tadanobu Asano (Temüdzsin), Khulan Chuulun (Börte), Honglei Sun (Jamukha). Gyártó: Andreevsky Flag / Kinofabrika / Kinokompaniya CTB / X-Filme Creative Pool. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 126 perc.

 

Dzsingisz Kánnál alkalmasabb alanyt egy nemzeti kultuszhoz egyetlen nép sem kívánhatna magának, audiovizuális emlékművének építése azonban – jelentős mongol filmipar híján – külföldiekre hárul. A tavaly készült japán verzióban (The Blue Wolf) nem csak a szereplők japánok, de a dialógus is az, ehhez képest dicsérendő, hogy a német pénzből kazah földön forgatott és az orosz Szergej Bodrov által rendezett Mongolban az egyik főhőst és az epizodistákat is mongolok alakítják, mongol nyelven. A forgatókönyv azonban mintha egyenesen Hollywoodban íródott volna: Temüdzsin elsősorban nem katonai vezetőként, hanem szerelmes férfiként jelenik meg, aki imádott asszonyáért, Börtéért még háborút is hajlandó indítani. A leendő kán ráadásképpen soha nem ragadtatja magát kegyetlenkedésekre, csak akkor öl, ha muszáj, ellenségeinek pedig képes megbocsátani – gyanítható, hogy ha Dzsingisz Kán valóban ilyen nemes és érzékeny lélek lett volna, nem hogy a fél világot, de még saját hazáját sem hódítja meg. A Mongolból így aztán aligha kaphatunk hiteles képet a rettegett vezér életéről, egzotikus látványosságként viszont van annyira piacképes a produktum, mint Zhang Yi-mou exportra készülő CGI-eposzai közül bármelyik. A tájképek és a beállítások itt is meseszépek, a harcjelenetekben pedig ugyanolyan stílusosan spriccelnek az artériák, mint a modern vuhsziákban.

A kán fogadott testvérét alakító kínai Honglei Sun és a Börtét játszó amatőr mongol színésznő kellő átéléssel hozzák figuráikat, Tadanobu Asanónak viszont Temüdzsin szerepében – hosszú dialógusok híján – nincs más dolga, csak nézni, rejtélyesen és férfiasan egyszerre. Mindez olyannyira jól áll a japán kult-színésznek, hogy a Mongol nyugodtan tekinthető akár személyes referencia-anyagának is. Ha valamelyik hollywoodi ügynök felfigyel rá, már nem készült el hiába a film – legalábbis számára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9516