KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ocean’s 8 – Az évszázad átverése

Varró Attila

Ocean’s Eight – amerikai, 2018. Rendezte: Gary Ross. Írta: Olivia Milch és Gary Ross. Kép: Eigil Bryld. Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: Sandra Bullock (Debbie), Cate Blanchett (Lou), Anne Hathaway (Daphne), Rihanna (Nine Ball), Helena Bonham Carter (Rose), Richard Armitage (Becker). Gyártó: Warner Bros / Village Roadshow. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 110 perc.

 

A gender-zsánerfordító 2010-es évek nem csupán női szemszögből revízionált, újragondolt műfajfilmek kiváló darabjait hozta magával, de a korszellemet kizsákmányoló, ostoba femploitation-filmek áradatát is elindította, élen hajdan sikeres férfi-franchise-ok felesleges és fantáziátlan kasztrálásaival a Mercenaries feláldozható fúriáitól a szingli-Szellemirtókig. Utóbbi trendbe csatlakozik be az Ocean’s 8 szupersztáros stúdiófilmje, amely a Soderbergh-széria spin-offjaként Danny húgát, Debbie-t (!) követi nyomon, ahogy hét belevaló társnőjével meglovasítja a Metropolitan Múzeum felbecsülhetetlen értékű ékszerkollekcióját.

A női westernekkel, akciófilmekkel vagy buddy komédiákkal ellentétben igen kisszámú női heist-filmek egy kivétellel napfényes vígjátékok, középpontban pár kétségbeesett háziasszony (How to Beat the High Cost of Living), takarítónő (Mad Money), pompomlány (Sugar&Spice) szerencsés kimenetelű és erőszakmentes amatőr-stiklijével: Gary Ross átirata ezek habkönnyű példáját követi a tiszta gengszterfilm-hagyományt sikerrel feminizáló Nagy dobás kőkemény vádirata helyett – bár egyikkel sem veszi fel a versenyt sem humor, sem rafináltság terén (meglepőnek szánt fordulatainál csak kínos in-joke-jai értelmetlenebbek). Ennél nagyobb bűne azonban, hogy meséjében a „női változat” tisztes törekvése kimerül az alapfilm Szex és New York-komformizálásával: mert hát mi mást is rabolhatna hét vérprofi gengsztercsaj, rács mögött ráncfelvarrt szélhámosnőtől Rihanna rasztalány-hackerén át a Kötelező Indiai Töltelékmacáig, mint a lányok legjobb barátját, a gyémántokat; hol máshol, mint a Vogue által szervezett Met Gála csillámfényes sztárparádéjában; és hogyan másként, mint akció közben lazán lábkörmöt lakkozgatva, csini nagyestélyikben pompázva és nem mellesleg az áruló pasin bosszút állva. Az Ocean’s 8 szomorú bizonyítéka annak, hogy nincs az a műfaji motívum, amit ne lehetne bukszanyitogató Kiskegyed-klisékre fordítani, egyúttal sötét előfutára Barbie Bond-nak, az unikornisokon lovagló Butch Cassidy-Sundance Kitty párosnak és Bridget Jonesnak a Végzet Templomában.

Varró Attila


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/07 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13743