KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/november
ESTERHÁZY PÉTER
• Forgách András: Házymozi Esterházy-adaptációk
• Molnár György: Péter filmje Esterházyra emlékezve
BÓDY GÁBOR
• Hegyi Zoltán: A kozmosz gerillája Bódy Gábor (70)
• Lichter Péter: Tengerentúli hullámhosszon Bódy experimentalizmusa
• Czirják Pál: Második tekintet Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép…
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Felvállaltam a közvetítő szerepét” Beszélgetés Varga Ágotával
• Bilsiczky Balázs: „A létezés is többszólamú” Beszélgetés Sopsits Árpáddal
FILM NOIR
• Pápai Zsolt: Nincs holnap A film noir műfaji családfája – 3. rész
• Roboz Gábor: Minden fekete A noir-címke
• Varró Attila: Kettős árnyék Noir és szerzőiség
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Szemet szemért Velence
• Baski Sándor: Beilleszkedési zavarok CineFest – Miskolc 2016
• Horeczky Krisztina: A mi nagy hasznunkra BIDF
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Burton, ha diktál Ransom Riggs: Vándorsólyom-trilógia
• Varga Zoltán: Sólyomszárnyak suhanása Tim Burton: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei
KRITIKA
• Kránicz Bence: Orvosság kizsákmányolás ellen Az ismeretlen lány
• Forgács Nóra Kinga: Rémségek kicsiny öble A sors kegyeltjei… meg a többiek
• Kovács Gellért: Nyelvében él Érkezés
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Nem felejthető Memo
MOZI
• Alföldi Nóra: Állva maradni
• Ruprech Dániel: Az eljövendő napok
• Kránicz Bence: Érettségi
• Nagy V. Gergő: Halál Szarajevóban
• Vajda Judit: Úri viszonyok
• Barkóczi Janka: Az utolsó tangónk
• Soós Tamás Dénes: Tökös ötös
• Sándor Anna: Kubo és a varázshúrok
• Sepsi László: Kiéhezettek
• Huber Zoltán: Mélytengeri pokol
• Kovács Kata: Pizsamaparti
• Andorka György: Inferno
• Csiger Ádám: Lángelmék
• Varró Attila: Lány a vonaton
DVD
• Kránicz Bence: Egymásra nézve
• Géczi Zoltán: Rőtszakállú/Dodeskaden
• Kovács Patrik: A szakasz
• Gelencsér Gábor: Eldorádó
• Pápai Zsolt: A Sierra Madre kincse
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Webről nyomtatásba

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tenger zamata

Faragó Zsuzsa

 

Nosztalgia-film A tenger zamata. Arról a korról szól, amikor Olaszországban egy cipő hétezer lírába került, amikor Bobby Solo és a Beatles együtt „futott” Cassius Clay-vel és Hemingway-jel – a hatvanas évekről szól tehát, amikor minden olyan másmilyen volt. De milyen vajon?

Carlo Vanzina 1982-ben forgatott és 1964-ben játszódó filmje szerint hangos és nagyon színes volt, sütött a nap, az olasz tenger nagyon kék volt, a tévé nagyképernyős, a motorosok istenigazából szelídek voltak, nyaraláskor egymásba szerettek, majd ősszel elfeledték egymást a fiúk és a lányok, gyönyörű középkorú nők csábítottak el nyápic és művelt kamaszfiúkat és főleg: Rita Pavone énekelt.

Ennyi és nem több Vanzina nosztalgiájának tárgya. Ha ettől eltekintünk, egy laza epizód-szerkesztésű, bolondos nyaraló-filmet csinált, egy kicsit kényszeredett humorút, kicsit makarónisan olaszt, afféle túlhangos, túlgesztikuláló vicclap-olaszokról készült filmet, amit mindenki szívesen néz, éppen mert nincs benne az égvilágon semmi különös. Éppen mert minden eleme olyan jólesően ismerős.

Csupa ismeretlen fiatal olasz színészt látunk viszont, akiket csupa ismert fiatal magyar színész szólaltat meg: Máté Gábor, Bezerédi Zoltán, Szolnoki Tibor, Ráczkevei Anna, Herczeg Csilla – így tehát tanúi lehetünk annak, milyen az, amikor az egyébként pontos szinkron azért „válik le” a képről, mert a hangok súlyosabbak és érdekesebbek, mint a játszók maguk.

A film végén váratlanul 1982-be ugrunk. Ekkor látjuk a középkorúvá öregedett fiatalokat, amint újra összegyűlnek az egykori nyaralóhelyen, nézik egymást, sóhajtoznak, nemigen tudnak egymásnak mit mondani.

Ekkor válik világossá, mi után van nosztalgiája Vanzinának, miért helyezte nyaraló-filmjét tizennyolc évvel korábbra, ekkor értjük meg: nem a cipő ára és nem Rita Pavone, nem a világ volt igazából másmilyen 1964-ben, hanem az a néhány lány és fiú (Vanzina maga?) volt fiatal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5942


előző 1 következőúj komment

katikarcsi#3 dátum: 2008-07-25 17:03Válasz
Ha valakinek megvan A tenger zamata című film, akár videón akár DVD-n kérem írjon. Férjem kedvenc filmje, és szeretném neki megszerezni. Köszönöm. E-mail címem: kkata076@freemail.hu

Cuki#2 dátum: 2007-02-17 15:53Válasz
Szia Kisslacika!
Sikerült megszerezned?
Előzmény: Kiss #1

kisslacika#1 dátum: 2005-12-06 08:17Válasz
Egyik kedvenvc filmjeim közül való, cask sajnos nem lehet megtalálni sehol DVD-n....Pedig nagyon kéne...Ha valakinek megvan lécci írja meg hogy hol lehet megtalálni... kisslacika@kgb.hu
Köszi...