KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Trancsírák

Kovács Marcell

Tucker and Dale vs Evil – amerikai-kanadai, 2010. Rendezte: Eli Craig. Írta: Eli Craig és Morgan Jurgenson. Kép: David Geddes. Zene: Mike Shields. Szereplők: Tyler Labine (Dale), Alan Tudyk (Tucker), Katrina Bowden (Allison), Jesse Moss (Chad), Philip Granger (Seriff). Gyártó: Reliance Big Picture / Loobyloo / Eden Rock Media / Kintop /Urban Island. Forgalmazó: Ristretto Distribution. Feliratos. 89 perc.

A horrorkomédia műfaja a legsűrűbb szórakozást kínálja közönségének, egyszerre ijesztget és kacagtat, őrült hullámvasútként repíti nézőit a sírva röhögés magaslatáról a fagyos rémület szakadékába. Legalábbis elméletileg ez lenne a dolga. A gyakorlatban többnyire mégis csalódást okoz a műfaj, általában se nem félelmetes, se nem tréfás filmeket jelöl, amelyek a gyatra humort ügyetlen frászokkal próbálják menteni, a fenyegető atmoszféra hiányát pedig buta viccekkel kompenzálják.

A kanadai Eli Craig bemutatkozása üdítő kivétel. Az erdei mészárlásos filmek paródiája, de szerethető figurái révén többet nyújt a szokványos cinikus slasher-vígjátékoknál. Ismerős horrorfilm-panelekből építkezik (Az erdei fantom díszletében a Péntek 13 szereplői a láncfűrészét lóbáló Bőrpofával találkoznak), ám a lenyesett végtagok és a vérben ázó szecskavágó ellenére Craig filmje a szíve mélyén romantikus komédia, amelyben a humoros helyzetek a klasszikus recept szerint a szerepek felcserélésből adódnak. A két balfék címszereplőt vérszomjas tanyasi gyilkosnak gondolják a tóparti hétvégére érkező duhaj főiskolások, és kegyetlen hajtóvadászatot indítanak ellenük. A vérzivatarban csetlő-botló gyagyás páros örökzöld vígjátéki motívum, Tucker és Dale ugyanazt a gyámoltalan, jóravaló figurát hozza, amit a negyvenes évek horrorparódiáiban Abbott és Costello, még akkor is, ha ránézésre inkább Jay és Néma Bob párosára hajaznak. Kedves figurák, a légynek sem tudnának ártani, de bármire képesek, ha a szöszi mesebeli hercegnőt kell megmenteni. Hollywood rossz lelkiismerete általuk vezekel a benzinkutas gatyában feszítő foghíjas falusi pederaszta sztereotípiájáért. Ne rémüljünk meg a magyar címtől, Tucker és Dale hibbant története a Haláli hullák hajnala óta a legjobb horrorkomédia, talán kevésbé fergeteges, mint a Hullajó, viszont nem is annyira fröcsögős – akár randifilmnek is tökéletes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10941