KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hogyan rohanj a veszTEDbe?

Andorka György

A Million Ways to Die in the West – amerikai, 2014. Rendezte: Seth MacFarlane. Írta: Seth MacFarlane, Alec Sulkin és Wellesley Wild. Kép: Michael Barrett. Zene: Joel McNeeley. Szereplők: Seth MacFarlane (Albert), Charlize Theron (Anna), Giovanni Ribisi (Edward), Amanda Seyfried (Louise), Liam Neeson (Clinch). Gyártó: Bluegrass Film / Fuzzy Door Production / RGB Media. Forgalmazó: UIP – Duna Film. Szinkronizált. 116 perc.

 

A dobogósan agyament alapötletre felhúzott Ted után Seth MacFarlane ezúttal vadnyugati nyeregbe pattanva feszegeti a jó ízlés határait, noha a konfliktusok akármelyik ezredfordulós tinivígjátékban megállnák a helyüket. A hatlövetű helyett inkább könyveket forgató Albert számára nem elég, hogy a kisközösség lúzereként kénytelen tengetni napjait (a birkatenyésztés már akkoriban sem számított a legmenőbb szakmának), ráadásként a fehérnép és a riválisok is bonyolítják az életet – mindezt tetézi, hogy nem csak a „bully” (Liam Neeson banditája), de még a piperkőc bájgúnár is jobb céllövőnek bizonyul nála (Neil Patrick Harris fenomenális a typecast-szerepben), a megfelelő hölgy elnyeréséig vezető kacskaringós úton így elkel a külső segítség és némi kerülőutas ravaszság is. Miközben előkerülnek a szokásos motívumok a korhatáros poénokat szállító mellékszereplő-párostól a Stratégiai Fontosságú Táncos Mulatság alatti pengeváltásig, a rossz korba született főhős monológjai egyúttal balegyenest adnak a romantikus pionír-mítosznak is: lehetsz az új világ letéteményese, a határvidék ettől még agresszív tahókkal teli, ingerszegény porfészek marad, ahol a doktor néha előbb öl meg, mint a kórság.

Az alkotók persze nem annyira a zsánertörténettel feleselő cinefil vénájával parodizálnak, inkább csak western díszleteket állítottak fel a gegparádéhoz, eközben azonban olyannyira adnak a külsőségekre (a főcímdal telitalálat, a Monument Valley totálképeibe pedig majd’ belesajdul a szív), hogy az ember a jóleső ökörködés után mégis olthatatlan vágyat érez a klasszikusok elővételére. A rég látott műfajkoktélt újszerűen keverő westernkomédia a meredek altesti poénok ellenére is üdítő nyári feelgood-mozi, valahol félúton a Fényes nyergek és a Vadiúj vadnyugat színvonala között - bizarr, de ellenállhatatlanul mulatságos képződmény, akár egy akkurátusan pödört, önmagába kanyarodó Möbius-bajusz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11910