KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A dzsungel könyve

Kránicz Bence

The Jungle Book – amerikai, 2016. Rendezte: Jon Favreau. Írta: Rudyard Kipling regényéből Justin Marks. Kép: Bill Pope. Zene: John Debney. Szereplők: Neel Sethi (Maugli). Gyártó: Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Rudyard Kipling 1894-ben kiadott dzsungelnovellái Korda Zoltán adaptációiban hódították meg a mozivásznakat: a fiatalabb Korda testvér részt vett az 1937-es Elefántfiú rendezői munkálataiban is, öt évvel később pedig már A dzsungel könyve címen készített hollywoodi filmváltozatot. Ahogy a ‘42-es Korda-film, úgy a máig népszerű Disney-verzió is a Maugli testvérei című elbeszélést emelte ki a kötetből, amelyben a farkasok nevelte kisfiú állatbarátai segítségével legyőzi a dzsungel békés népét terrorizáló tigrist, Sir Kánt.

Jon Favreau (Vasember) idei rendezése inkább a klasszikus rajzfilm adaptációja, mint Kiplingé. Az örökzöld slágerek dallamai, illetve a komikus és thrillerbe hajló jelenetek váltakozása egyaránt az egész családot célzó, ám Kipling elbeszélésének egy-egy kíméletlenebb epizódját is megtartó Disney-mozit idézik. Ez a stratégia azzal jár, hogy a film inkább részleteiben hatásos: Balu medve jópofa bemutatkozása vagy a menekülés Lajcsi király majmai elől egyaránt remek szekvenciák, a road movie-szerkezetben azonban gyengül a központi konfliktus, nem kerülnek igazán magasra a tétek.

Amíg Kipling könyve egyszerre volt érthető a gyarmati sorban tartott Indiához címzett ódaként és olcsó egzotikumot kínáló gyerekmeseként, addig Favreau munkájának legfőbb érdeme, hogy felvonultatja a digitális képalkotás legújabb eredményeit – az új Majmok bolygója-filmekben és a Pi életében kikísérletezett technikával Balu és Bagira minden korábbinál élethűbb mimikát és bundát kaphattak. Ám a film semmit nem kezd azzal az ellentmondással, hogy a legmodernebb számítógépes effektusokkal ébreszt nosztalgiát az ősi, romlatlan természet idillje iránt. Az ember hozta tűz „vörös virágában” nem nehéz a komputeranimáció mesterséges csodájára ismerni, márpedig így a tanulság is óhatatlanul hamisnak tűnik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12719