KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Marston professzor és a két Wonder Woman

Kránicz Bence

Professor Marston and the Wonder Women – amerikai, 2017. Rendezte: Angela Robinson. Szereplők: Luke Evans, Rebecca Hall, Bella Heathcote. Forgalmazó: Sony. 104 perc.

A szuperhősfilmek csúcson lévő népszerűsége egyelőre nem hozta magával az alkotók élettörténetének filmes feldolgozásait, pedig egyik-másik képregényalkotóról azért többet is lehet tudni annál, hogy a szobájában ült és dolgozgatott. Eddig inkább az underground comics fontos alakjai kaptak saját filmet: Robert Crumbról Terry Zwigoff forgatott, Harvey Pekart pedig Paul Giamatti alakította átszellemülten a Sikersztoriban. A szuperhősképregények szerzőinek tipikus életpályáját Michael Chabon mutatta be The Amazing Adventures of Kavalier & Clay című nagyregényében, viszont a Wonder Woman szerzőjét, William Moulton Marstont ő sem keverte bele komoly képregénytörténeti ismeretanyagot közlő, de alapvetően fikciós munkájába.

Ennek az oka talán az lehet, hogy Marstont nem is lehet egy napon említeni Jerry Siegellel, Bob Kane-nel vagy Stan Lee-vel, mert teljesen máshogy közelítette meg a szuperhősös műfajt, mint Superman, Batman vagy Pókember kiagyalói. Marston fiataloknak szóló oktatási segédeszközként látta a képregényeket: egyetlen saját karaktere, Wonder Woman (régebbi magyar fordítás szerint a Csodanő) kalandjaiban a női szerepekről elmélkedett, elgondolása pedig a negyvenes években rendkívül progresszívnek, egyesek szemében botrányosnak számított. A pszichológusi kandidátust szerzett Marston szerint az emberi boldogság kulcsa a szeretett személynek való alárendelődés, ezt pedig leggyakrabban a nők élik át. Ahhoz, hogy az alávetettséget vonzóvá tegye, Marston meg akarta mutatni, hogy az nem jár szükségszerűen együtt a teljes önfeladással – ellenkezőleg, más viszonyaiban bármelyik nő lehet erős és független. A Wonder Woman korai számaiban a hősnő gyakran kerül csapdahelyzetbe, de hiába kötözik meg, végül úrnője lesz a helyzetnek.

Négy évvel a karakter feltűnése után Marstont raportra hívta egy gyerekjogi szervezet, amelynek hatalmában állt cenzúrázni a képregényeket. Ez a kellemetlen beszélgetés adja a tavaly készült életrajzi film keretét, a történet pedig elsősorban a professzor bonyolult magánéletéről: feleségével és szeretőjével közösen kialakított családjáról szól. A leszbikus kapcsolatok bemutatása iránt elkötelezett rendező, Angela Robinson (D.E.B.S. – Kémcsajok, The L World) formailag teljesen konvencionális, könnyen fogyasztható, élére vasalt életrajzi filmet készített, amelynek szereplői a legmegosztóbb témákról – kötözős szexről, életvitelszerű szerelmi háromszögről – is jólnevelten társalognak. Sajnos Robinsonból nemcsak a melodrámai érzékenység hiányzik, hanem általában az érzelmes vagy érzéki jelenetek intenzív megmutatásának képessége. Eközben kortársi reflexió sem érkezik arra a tényre, hogy Marston tételei ugyan a korban előremutatóak voltak, ma a jóindulatú szexizmus és a tudományos megalapozatlanság vádja egyszerre kezdi ki őket. Az életrajz azonban bőven van olyan érdekes, hogy indokolttá tegye a film elkészítését. Szinte az az érzésünk, nem is Marston volt a legizgalmasabb figura ebben a képletben – a férfi halála után két özvegye 38 éven át élt együtt, és nevelgették a Wonder Woman atyjától született gyerekeiket.

Extrák: Werkfilm, kisfilm Wonder Womanről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13662