KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/december
NŐI SZEREPEK
• Baski Sándor: Az üvegplafon alatt Nők a Fehér Házban
• Schubert Gusztáv: „Amerika királynője” Pablo Larraín: Jackie
• Barkóczi Janka: A harmadik hullám Asghar Farhadi hősnői
• Varró Attila: A hiány iszonyata Val Lewton és a női horror
• Vincze Teréz: Egy szexi koreai feminista A szobalány
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Védtelen ártatlanság (Bara Margit 1928-2016)
• Schubert Gusztáv: Csoóri Sándor, a filmes Parázson lépkedő
• Morsányi Bernadett: Makacs fiúk Beszélgetés Szomjas Györggyel
LENGYEL MÉRCE
• Báron György: A nemzet filmművésze Andrzej Wajda (1926-2016)
• Pörös Géza: Nincs alku Andrzej Wajda: Emlékképek
• Zalán Márk: Bedobozolt történelem Lengyel hadiállapot 1981
• Morsányi Bernadett: Bármi megtörténhet Marcel Łoziński dokumentumfilmjei
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: Gengszterből filmrendező José Giovanni
FESZTIVÁL
• Szabó Ádám: Undorból születnek Sitges
• Bartal Dóra: A hátunkon cipelt múlt Jihlava
• Csiger Ádám: Fiatalos kezdés Primanima
• Barkóczi Janka: Aki sosem látta Párizst Window Horses
KÖNYV
• Nagy V. Gergő: A nemzetközi Férfi Tarr 60
TELEVÍZÓ
• Várkonyi Benedek: A pokol másnapján Beszélgetés Olivier Wieviorkával
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rejtélyes bosszú Austin Wright: Tony and Susan
• Alföldi Nóra: Kárhozottak királya Tom Ford: Éjszakai ragadozók
KRITIKA
• Varga Zoltán: X elvtárs A martfűi rém
• Barkóczi Janka: Belső száműzetés Bereczki Csaba: Soul Exodus
• Andorka György: Bölcselmük álmodni képes Doctor Strange
MOZI
• Baski Sándor: Teljesen idegenek
• Gelencsér Gábor: Olli Mäki legboldogabb napja
• Pápai Zsolt: Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal
• Forgács Nóra Kinga: Az állam Fritz Bauer ellen
• Kovács Kata: A mélység kalandora
• Vajda Judit: A könyvelő
• Barkóczi Janka: Hideg hegyek
• Huber Zoltán: Mentőakció
• Kránicz Bence: Creative Control
• Roboz Gábor: Az utolsó emberig
• Csiger Ádám: Jack Reacher: Nincs visszaút
• Sepsi László: Bezárva
• Varró Attila: Életem Cukkiniként
• Andorka György: Legendás állatok és megfigyelésük
DVD
• Barkóczi Janka: Magyar Filmhíradó Évfolyam 1956
• Kránicz Bence: Szerelem
• Gelencsér Gábor: Angi Vera
• Benke Attila: Menny és pokol
• Pápai Zsolt: Tripla kilences

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Monsieur Imbrahim

Pápai Zsolt

 

Újabban megszaporodtak a moziban az olyan édesbús történetek, amelyek középpontjában több generáció elválasztotta, ám közös sorsuk és habitusuk miatt mégis egymáshoz tartozó hősök állnak. A francia rendezők különösen érzékenyek az efféle történetekre, elég csak a közelmúltból az idős lepkevadász és a magányos leányka közös utazását elregélő Pillangó című opusra gondolni.

A Monsieur Ibrahim alapképlete ezzel rokon, a film középpontjában egy idős arab fűszeres és egy zsidó kisfiú barátsága áll. Momo, a felesége távozása óta mély depresszióba zuhant apjával élő kamaszfiú életében a sikerélményeket az biztosítja, hogy a környék utcalányaival baráti és egyéb kapcsolatokba keveredik, illetve, hogy a közeli arab fűszeres boltjában rendszeresen elemel valami apróságot. A bolt bölcs tulajdonosa idővel felismeri a fiúban a hozzá hasonlóan igaz emberi kapcsolatok után kiáltó embert, ezért tanítani kezdi őt, és lassan mély barátsággal színezett apa–fiú viszony alakul ki kettejük között.

A csaknem végig szépen stílusban tartott mese külön erénye az atmoszférikus miliőfestés, a hatvanas évek kültelki Párizsának megkapó, megható rajza. A feltartóztathatatlanul hódító modernizációnak kitett világot hatásos, ugyanakkor mindenféle manírt és modorosságot nélkülöző, finom humorral beoltott életképekkel jellemzi Françios Dupeyron rendező, és arra is ügyel, hogy ne fusson bele az üres nosztalgiázás csapdájába. Ez utóbbi törekvését csaknem végig siker koronázza, igaz, a zárlatban enged a kísértésnek, így munkája kissé ellaposodik.

A stiláris megoldások mellett a film további értéke a két főszereplő játéka, kivált Omar Shariffé, aki élete egyik legmeggyőzőbb alakítását nyújtja. A Monsieur Ibrahim egy kivételesen gazdag életpálya kivételesen nagy pillanata: a néző végig képtelen szabadulni a gondolattól, hogy a film Omar Sharif hattyúdalának készült.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1614