KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/január
VILÁGFELFORDULÁS
• Gyenge Zsolt: A halál oka: kapitalizmus Én, Daniel Blake
• Schubert Gusztáv: Mennyei felfordulás Az ifjú pápa
• Géczi Zoltán: Fehéren izzó gyűlölet Amerikai szélsőségesek
• Baski Sándor: Buborékok és barikádok Közélet a világhálón
• Varró Attila: Árvák a sztrádán Két amerikai road movie
MAGYAR KRIMI
• Sepsi László: Dögkeselyűk Új magyar bűnfilmek
• Kránicz Bence: Ezer jagelló Cop Mortem
• Schreiber András: A testület nyomoz Kádár-kori magyar krimik
• Csiger Ádám: Itt élni totál szívás Aranyélet 2. évad
• Vajda Judit: A mozdony füstje Halj már meg!
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Fekete sors Beszélgetés Vranik Rolanddal
A KÉP MESTEREI
• Ádám Péter: Kamera vállon, fény semmi” Raoul Coutard 1924-2016
ÚJ RAJ
• Forgács Iván: Esőfelhő New Yorktól Szkopjéig Milcso Mancsevszki játékfilmjei
• Pethő Réka: A naplóírás művészete Új raj: Xavier Dolan
• Jankovics Márton: Keresztkérdések az iskolapadban Mártírok
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Törött teknőcpáncél alatt A vörös teknős
• Orosz Anna Ida: A komfortzóna határán Anilogue 2016
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Az idő tükröződései Gdynia
• Horeczky Krisztina: A reményről Verzió
• Vincze Teréz: A törölt busani vonat Busan
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Kettős látás Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák
• Kolozsi László: Filmrendszer-gazda Varga Balázs: Filmrendszerváltások
KRITIKA
• Szalkai Réka: Vivaldi után szabadon Kaliforniai álom
• Varró Attila: Lázadók a Lázadók között Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet
MOZI
• Baski Sándor: Sárkány közeleg
• Vajda Judit: Őrült boldogság
• Simor Eszter: Egyesült Szerelmes Államok
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Kránicz Bence: Utazás apánkkal
• Tüske Zsuzsanna: Szövetségesek
• Soós Tamás Dénes: A fegyvertelen katona
• Hegedüs Márk Sebestyén: Underworld: Vérözön
• Sepsi László: A démon arca
• Parádi Orsolya: #sohavégetnemérős
• Forgács Nóra Kinga: Hóesés Barcelonában
• Huber Zoltán: Hivatali karácsony
• Zsubori Anna: Vaiana
• Alföldi Nóra: A pótolhatatlan Werner doktor
• Varró Attila: Derült égből apu
DVD
• Pápai Zsolt: Rideg világ
• Benke Attila: A homár
• Soós Tamás Dénes: Popsztár: Soha ne állj le (a soha le nem állással)!
• Kránicz Bence: Batman: A köpenyes lovagok visszatérnek
• Kovács Patrik: Beépülve – Az Escobar-ügy
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

A Morel fiú

Csigidicsá!

Vasák Benedek Balázs

Meskó Zsolt produceri vizsgamunkája noha rövidfilm, moziban is látható. Forgalmazás és marketing: jeles.

 

Ha van dolog, ami az utóbbi tíz évben brutálisan átalakította a közterek látványát, akkor – az óriásplakáton kívül – bizonyosan a szupermarket az. Kívül sivár, belül steril, csak az akciós áruk színes csokrai törik meg a gondolák rideg egyhangúságát; és az a különös, összetéveszthetetlen zsivaj, a pénztárgép-ciripelés, kocsizörgés és háttér-Vangelis elegye, mindehhez még a provincializmus bája – valóban méltó téma, mozgóképre kívánkozó motívum.

És a hipóillatú csarnokban, a hivalkodó árudömpingben még emberek is dolgoznak, bár mimikrijük tökéletes, hiszen legfontosabb feladatuk, hogy láthatatlanná váljanak, hogy – a hollywoodi filmekhez hasonlóan – eltüntessék önmaguk és a rendszer működését, hogy a vásárlók, elkeseredett gladiátor módjára egyedül maradjanak a vásárolnivalóval. Az önmagát eltüntető jelenlét: nem biztos, hogy éppen így tanítják a továbbképzéseken, de e kimondatlan szabály mozgatja a szupermarket kiszolgáló személyzetét.

Mindezeket a közhelygyanús dolgokat csak azért sorolom, hogy világossá váljon, milyen remek forgatókönyv-alapanyag lehet(ne) egy bevásárlóközpont. Ugyanis Xantus János új (és egyben Meskó Zsolt producer első) filmje, A Morel fiú éppen itt bukik meg: a forgatókönyvön. Mert ugyan az alapötlettel nincs semmi baj: nézzünk a kulisszák mögé, hogyan is működik egy szupermarket. Még a hangvételt is sikerült eltalálni: régi, szép hagyománya van e földön a groteszknek, Xantus sem veti meg, példa rá számos filmje, fogjunk hát egy csomó figurát a cseh újhullám vagy Szomjas filmjeiből, pakoljuk be őket egy high-tech díszletbe, fejeljük meg a dolgot egypár bizarr, sőt börleszkbe illő motívummal, adjunk hozzá egy kis érzelmet, aztán majd meglátjuk.

Szándékoltan ily sommás az előző mondat, éppen a forgatókönyv okán. Ugyanis az ezernyi ötlet, az önálló életre kelő gumikrokodiloktól a mosóport vadászó színésznő-tündéren át a Mozartra trancsírozó hentesig, szóval az ezernyi ötlet sehogyan sem akar összeállni egységes filmmé. Tipikus slapstick-hiba, az ötletemberek túlteljesítettek, de mindez egyszerűen nem fér be A Morel fiú harmincvalahány percébe. Így aztán nincs mód elsimítgatni a szálakat, megtartani a lendületet, a film meg-meglódul, meg-megzökken, hogy helyenként teljesen le is álljon.

Aztán a film (illetve még a forgatókönyv) hirtelen bucskázik egyet, etikai kérdéseket feszegető kamaradrámává alakul át, melynek természetesen semmiféle megoldása nincs, hacsak a végére helyezett szellemes szabadságszimbólumot – az égbe szálló gumikrokodilt – nem tartjuk annak. Ilyenformán a színészek sem képesek mit kezdeni a szerepekkel, hiába kérte fel Xantus és Meskó a legnagyobbakat: egyszerűen nincs terük kibontani a figurákat, hiszen maguknak a figuráknak sincs tere, oly laposak, mint Kamarás Iván életnagyságú vendégváró reklámfotója az egyik gondolasor elején.

A másik nagy probléma már kifejezetten képi: a miliő kérdése. Kétségkívül nagy kihívás egy szupermarket őrjítően tiszta, semmit el nem rejtő, szappanoperára emlékeztető világítási viszonyai közé szürrealisztikus elemeket, szereplőket, mozzanatokat helyezni. Xantus a fényviszonyok megváltoztatása helyett más módszerrel, az erőteljes fragmentálással, a hirtelen fel- és eltűnő, újra megjelenő, „képen kívülről” érkező szereplők alkalmazásával él. Sok apró, egymással kapcsolatban nem lévő töredékre, szegmensre szórja szét a teret, ami szerencsés megoldás, ám a fenti gondok miatt ez sem hatásos igazán.

Nehéz eldönteni, hogy kinek a filmje A Morel fiú: produceri vizsgafilmként készült, Meskó Zsolt a finanszírozáson kívül ötletgazdaként, társ-forgatókönyvíróként, dalszövegíróként is részt vállalt benne. Azt hiszem, inkább ő érzi magáénak a filmet, talán ennek köszönhető, hogy kissé túlvállalta magát, de a produceri munka ellen nem lehet kifogásunk: valóban professzionális módon vezette be a filmet a köztudatba. Arról már nem ő tehet, hogy egyes megátalkodott kritikusok szívesebben néznek egy másik közértes elsőfilmet: a Fekete Pétert.

Ja, és a címről: a legkedvesebb poénért érdemes végigülni a végefőcímet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/07 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4518