TelevízóAlsó-Parnasszus magaslatánA fekete múmia átkaArdai Zoltán
Madarász Isti tévéfilmje még nem várva várt igazi Rejtő-adaptáció,
de a magyar ponyvát termő kávéházi irodalmi televény szellemes rajza.
Rejtő ‘42-es évjáratú dialogikus miniregénye (vagy
hosszúnovellája), A detektív, a cowboy és
a légió éppúgy nem kaland-elbeszélés, mint ahogyan a rá alapozott ez évi
tévéfilm, A fekete múmia átka sem
egyenest felel meg a címének, hanem fölöttébb játékosan. Kalandossá stilizált kávéházi életkép az, ami a novellában – és
Madarász Isti rendezésében is – kibontakozik, ám épp az ominózus stilizáció ott
is, itt is különös értelmű, jelentékeny. A jelentés természetesen – a
háromnegyed évszázados időkülönbség és a műnem-váltás okán – Madarásznál eleve
eltér a rejtőitől, éspedig valamivel inkább, mint a nevezetes novella eddig
született (részben hangjátéki) adaptációi esetében. Mégis, a tévéfilmi jelentés
együtthangzása az eredetivel fennmarad, amihez éppen az kellett, hogy Madarász
és a forgatókönyvet író Hegedűs Bálint szándékosan is elkalandozzanak A detektív…lapjaitól,
elejtsék a szöveg betű szerinti követését.
Bár a kávéházi korban a Teréz körúti Nova ponyvairodalmi műintézet
helyi szerzői gyakran tartózkodtak csoportosan a szemközti Bucsinszky
asztalainál, de korántsem csakis itt (Rejtő a Japánban, mások más
vendéglátóhelyeken több időt töltöttek), és vonulatuk fluktuációja is nagyobb
volt, mint ami A detektív…-beli „Barbara
tejbár” törzs-kompániájánál mutatkozik. A Barbara-kör tagjai egymással nem
összetéveszthető, egyéni figurák, ugyanakkor szorosan összefűzi őket mégoly
vetekedő szakmai fantáziájuk, és az az alapérzés, hogy ha már az életet egy
Föld nevű büntetőtelepen kell
letölteni, azt a legtisztesebb a garnizon valamelyik irodalmi kantinjába
húzódva leróni. Ez a meghatározatlan külországi tájékon tengő
rémtörténet-iparos klub: motivikus összegzés és kivetülés. A detektív…a pesti kolportázs-regénygyári brancs átképzelése e
televény mennyei ideájává, úgy, hogy tagjai rengeteg apróságot furamód magukkal
vihessenek az égbe (például azt a valahai pesti körülményt, hogy kiadónál
bejáratos szerző félig írt kéziratlapjának letépett fele fizetőeszközként
használható).
Humoros metszésével együtt hommage-jellegű novella A detektív..., még ha tiszteletadása
olyasmit illet is, ami a megíráskor még jelenvaló volt. Ami felmagasztalódik
benne, az nem maga a rejtői műhelyesztétika, hanem az a közeg, amelyben Rejtő
magára talált, amelyből az ő regényszerzése kiemelkedett. Ekkortájt már – a
barbárokra várva – mint emlékre tekintett a maga kávéházi jelenére. Ez az egyik
oka a stiláris zöngék olykori összecsengéseinek A detektív… és Mándy Iván – moziemlékek, ó-hollywoodi varázsnevek álomlabirintusába
nyíló – Zsámboky-novellái közt. „Egyébként” a Mi az, öreg?- novellafüzérből kivehetően Zsámboky kódorgásai
állandóan valamiféle „Barbara presszó” környékén zajlanak (szóval már csak
presszó…, de Zsámboky számára még így is inkább ködben imbolygó cél, mint
tényleges törzshely).
Madarásznál megnyerő módon formázódik Rejtő-hommage a hozott
anyagból. A fekete múmia átka visszahozza
a Barbara-kört Pestre – mármint a platonikusan múltbeli Pestre, ahol
természetes szokás a Centrált emlegetni –, és innen nyit filmes kedéllyel fantasztikus
ablakokat a Vadnyugatra, sivatagba-őserdőbe, a Királyok völgyébe, a Jedikulába,
akárhová, ahol szerző és kiadó harca nem vész el, csak átalakul. A zenei
keretül is szolgáló régi-jazzes hangzatok az események során drámai-klasszikusakkal
váltakoznak. A szereplők naturális elemeket és marionettes, vagy épp képregény-szerű
kontúrosságot összehozó játéka jól sikerült vegyülék – Kovács Vandánál is, aki
a gyerekeket vonszoló, hívatlanul a férj törzsasztalához nyomuló írófeleség égi
mását hozza.
A fekete múmia átka – magyar tévéfilm,
2015. Rendezte: Madarász Isti. Írta:
Rejtő Jenő kisregényéből Hegedűs Bálint. Kép: Nagy András. Zene: Parádi Gergely. Hang: Major
Csaba. Vágó: Politzer Péter. Képregény:
Garisa H. Zsolt. Szereplők: Schmied Zoltán (Plock), Radnay Csilla (Evelin), Haumann Péter (Örmény), Molnár Gusztáv (Gerzson), Szervét Tibor (Monsieur George), Hajduk Károly (Gringó), Józsa Imre (Gordon Pepi), Kovács Lajos (Szőrmester), Vásári József (Pugacsev), Hegedüs D. Géza (Szerző), Kovács Vanda (Mimi), Nagy Péter (Martin, a pincér).
Támogató: NMHH Médiatanács. Gyártó: Film Positive. A Duna Televízió bemutatója. 62 perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 77 átlag: 5.51 |
 |
|
