KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Nemek és etnikumok terei a magyar filmben

Kisebbségek találkozásai

Szíjártó Imre

Tanulmánykötet a „romaképkészítéstől” a Saul fiáig.

Egy sokszerzős, kötet- és fejezetcímekkel ugyan egységbe foglalt, de mégiscsak többféle megközelítést alkalmazó kötet könnyen elsüllyed a könyvespolcokon, főleg, ha konferenciakiadványról van szó. A feledést ezek a kiadványok úgy kerülhetik el, illetve az egyes olvasók csupán alkalmi és korlátozott érdeklődését úgy tarthatják fenn és terjeszthetik ki nagyobb eséllyel, ha az adott kötet valamiféle sorozatba illeszkedik, és a szerkesztői (Győri Zsolt és Kalmár György) gondoskodnak az egységes megjelenésről valamint a koncepcióbeli folytonosságról. Ilyen szépen gondozott, ugyanakkor átgondolt vállalkozás a Zoom – A kortárs filmtudomány kulcskérdései című sorozat. A Zoom a filmről való gondolkodás debreceni műhelyének eredménye – a konferenciák és kötetek azt is megmutatják, hogy a műhelynek a regionálison túli, országos és nemzetközi kisugárzása van: a konferenciarésztvevők és a szerzők belső köre debreceni és kolozsvári kötődésű, de képviselteti magát az ELTE, az SZFE, a szegedi és az egri egyetem valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.

Érdemes felidézni az egyébként a debreceni anglisztika kereteiből kinőtt műhely korábbi eredményeit. A Zoom 2012-ben indult Kalmár György Testek a vásznon (Test, film, szubjektivitás) című kötetével, Győri Zsolt Szerzők, filmek, kritikai-klinikai olvasatok című önálló munkája pedig 2014-ben jelent meg. Ők ketten szerkesztőként immár három kötetet jegyeznek: 2013-as a Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben, 2015-ös a Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben, újonnan pedig a Nemek és etnikumok terei a magyar filmben című gyűjtemény jelent meg.

A szerkesztők bevezetőjükben az egyes tanulmányokat fejezeteknek hívják, érdemes tehát felhívni az olvasók figyelmét a kötetet egységben tartó fő szálakra. A tanulmányok tehát azt vizsgálják, hogy a bennük szóba hozott filmek miféle képet nyújtanak a nemi és etnikai kisebbségekről – a reprezentáció illetve a társadalom egyes csoportjairól és jelenségeiről szóló konstrukciók kérdése tudományközi megközelítéseket feltételez. A tanulmányok legerősebb vonulata a román-magyar kulturális érintkezések vizsgálata. Virginás Andrea, Bíró Emese, Botházi Mária és Kassay Réka írása többnyire magyar-román koprodukcióban készült játékfilmekben azt vizsgálja, hogy miként jelennek meg bennük traumákat megélt nők. Erdélyi helyszíneken játszódó filmekkel foglalkozik Király Hajnal tanulmánya (A női és az etnikai identitás nyelvi performanciái a kortárs magyar filmben) illetve Záhonyi-Ábel Márk A térhasználat nemi és etnikai vonatkozásai az 1940 és 1944 között készült Erdélyben játszódó magyar játékfilmekben című munkája. Ugyancsak román vonatkozású Szabó Éva szövege az Aglajáról. Az írásokban alkalmazott módszertani sokszínűséget jelzi, hogy Virginás Andrea szerzőtársaival női alkotókkal készült interjúk anyagából dolgozik, míg Király Hajnal az etnikai identitás kérdéseit nyelvi és kulturális megnyilvánulásokban vizsgálja, azaz szövegeket elemez.

A további erős témakörök közül kiemelhetjük a romák ábrázolását, a kifinomult képelemzői módszerrel dolgozó Pócsik Andrea (tanulmánya A romaképkészítés /an/archeológiája. Berlin 1932/2016), Kalmár György és Bülgözdi Imola írásai képviselik ezt a vonalat (utóbbi tanulmánya Csokonai Lili: a női hang és az egyéni autonómia kérdése Esterházy regényében és filmadaptációjában címet viseli) és a Budapest-tematikát (Margitházy Beja és O. Réti Zsófia munkái). A filmek közül a szerzők kiemelt figyelmet szentelnek a Szenvedélynek (Benke Attila) A Falusi románcnak (Feldmann Fanni) és a Saul fiának (Zemlényi-Kovács Barnabás), míg Stőhr Lóránt a határ filmes megjelenítéséről, Tóth Zoltán János a magyar vígjátékokról beszél Reflexiók a férfiszerepekről és a szerelem gazdaságtanáról a magyar romantikus komédia kapcsán című tanulmányában.

A fentiekben említettük Deák Krisztina, Bódis Kriszta és Sólyom András egy-egy filmjét, mert az ő tevékenységüknek egész tanulmányt szentel a kötet. Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascalja, Cristian Mungiu filmjei, Bollók Csaba Iszka utazása című filmje vagy a Varga Katalin balladája (Peter Strickland) ugyancsak többször felbukkan – ezek a filmek jelzik azt a kapcsolatrendszert, amelyet a kötet magyar-román, anyaországi-erdélyi viszonylatokban elemez nem csak a kortárs filmekben, hanem a második világháború időszakában készült alkotásokban is. A Budapest-tematikát a Nekem Budapest, a Pizzás, a Jött egy busz, a Papírrepülők és a Couch surf jeleníti meg, illetve alapos elemzést kapnak Dobray György K-filmjei. A dokumentumfilmesek közül Papp Gábor Zsigmond, Szalay Péter, Almási Tamás, Litauszki János munkái szerepelnek a kötetben.

Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/01 29-29. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13956