KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Odeon-Lloyd

Zachar Balázs

Egy megújult art-mozi.

 

A márciusban megnyíló felújított Duna mozi története már a két világháború közötti időszak filmszínházainak életútját követi. Filmszínházként született 1937 októberében, amikor a Lipótvárosi Mozgókép Rt. a Hollán Ernő utcában megnyitotta a város új „elsőhetes” moziját, Lloyd Színház néven. Az elsőhetes jelzőt filmkínálatának köszönhette, amelyben a megnyitást követően rövid idővel már nagyrészt premierfilmek szerepeltek. A mozi leginkább Lipótváros és belső Angyalföld közönségét szolgálta ki.

A negyvenes években fölvette a Duna nevet, hogy aztán 1945-től ismét Lloyd néven fogadja a nézőket. A második világháború után a Lloyd egy ideig – az akkori pártviszonyoknak megfelelően – a Szociáldemokrata Párt érdekeltségébe tartozott, a mozit az Orient Film Rt. látta el műsorral. Az államosítás után – mint a legtöbb filmszínház – a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat tulajdonába került, immár újra Duna mozi néven. Az épület már három felújításon is átesett, a jelenlegi azonban több egyszerű felújításnál, mivel már az új „art” mozi arculat kialakítása jegyében zajlik.

Az üzemeltető Budapest Film Rt. arra törekszik, hogy az új – a márciusi nyitástól Odeon-Lloyd nevet viselő – mozin keresztül bemutassák, milyennek kellene lennie napjaink art-mozijának. Az egykori háromszáz fős terem száz plusz húsz székesre csökken, ugyanakkor műszaki, kényelmi felszereltségét tekintve – fotelszékek, Dolby Digital hangtechnika, klimatizált nézőtér – paraméterei megegyeznek a multiplexek által nyújtott szolgáltatások színvonalával. (Az Odeon-Lloyd termében az egy nézőre jutó képméret – amely a mozi által nyújtott vizuális hatás alapvető mutatója – megegyezik a Corvin nagytermének hasonló adatával.) Ezen kívül a moziban – immár szinte kötelező elemként – helyet kap egy kávézó, valamint a DVD-tárral kibővített és felújított Odeon videótéka.

Mindemellett a kivitelezés során megtartották az eredeti homlokzatot és bejárati portált, s az előcsarnokot is az eredeti alaprajzok és a fellelhető dokumentumok alapján alakították ki. A mozi külön érdekessége, hogy – részben a régi filmszínházak többfunkciós jellegét idézve – a vetítőteremben egy pódium-előadásokra alkalmas kisszínpad is helyet kapott, mivel a Budapest Film az éjszakai műsorsávban a filmeken kívül a társművészeteknek, színpadi műfajoknak is helyet kíván adni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2116