KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Animátrix

Mátrix-appendix

Pápai Zsolt

 

Legkésőbb a Csillagok háborúja óta érzékelhető a hollywoodi filmek markentingstratégiájának megváltozása, a hetvenes évek második felétől ugyanis a profit döntő hányada már nem a mozipremierből, hanem a másodlagos értékesítésből származik. Mivel az egyes produkciók a filmszínházakban termelt bevételeik alapján ritkán nyereségesek, a mozibemutatók reklámhordozókként funkcionálnak, promóciós eszközei a videómegjelenésnek, a kábeltelevízós forgalmazásnak és a merchandise-eladásnak.

A Mátrixszal virtuál-odüsszeiára induló Wachowski-fivérek most a markentingszisztémák átalakítását célozták meg, nem elégedtek meg azzal, hogy az akcióműfajt részben megreformálták művükkel, a promóció terén is valami hasonlóra törtek. A mozifilm második epizódjának (Újratöltve) májusi terítése után egy hónappal dobják piacra DVD-n a kilenc rajzfilmből álló és számos extrával (dokumentumfilmmel, audiókommentárral, werkfilmekkel) megtámogatott Animátrix című gyűjteményt, illetve az Enter the Matrix videójátékot, amelyek egyfelől szép bevételeket hozhatnak a mozibemutató generálta Mátrix-mániát kihasználva, másfelől megágyazhatnak a trilógia harmadik részének (Forradalmak) novemberi világpremierjéhez. Az egyes forgalmazási piacok között ilyenformán az eddiginél is szorosabbra vonható a kooperatív viszony és erőteljesebb az árukapcsolás.

Andy és Larry Wachowski évek óta nemhogy tagadja, de büszkén hangoztatja, hogy a Mátrix első részéhez mennyi inspirációt nyert a japán animekultúrából, különösen Oshii Mamoru korszakos Páncélba zárt szellem című munkájából. A napjainkban zajló események tükrében mindez egy alaposan kigondolt terv részének tetszik, úgy fest, mintha a testvérpár az Animátrix megjelenését készítette volna elő nyilatkozataival. A komputeranimált filmet és kézimunkát egyaránt tartalmazó garnitúra látszatra főhajtás az animekultúra előtt, valójában azonban a művek java csupán érintőlegesen – technikai vonatkozásban – kapcsolódik ahhoz.

A szkeccsjelleg dominál az egyenként 8-10 perces, jórészt japán rendezők jegyezte epizódokból álló kollekcióban. A kilenc részből négynek Wachowskiék írták a forgatókönyvét, a további öt elkészültét pedig szigorú felügyelet alatt tartották, ebből következően a gyűjtemény nem igazán szuverén művek együttese, hanem a mozifilmek függvényében értelmezhető mesék halmaza. Nem véletlen, hogy éppen Oshiinak nem jutott hely a projektben, igaz, a kortárs animáció több nagy formátumú egyénisége – így például a Madhouse-alapító Kawajiri Yoshiaki vagy az MTV Liquid Televisionnek készített Aeon Flux című sorozatával nevet szerzett Peter Chung – képviselteti magát. A Második reneszánsz 1–2. az első mozifilmben bemutatott események előzményeit tárgyalja, annak krónikája, hogy a kezdetben a békés egymás mellett élés politikáját valló gépek miképpen jutottak az emberi faj feletti ellenőrzés birtokába; a való és a virtuál világ közötti ösvényeken játszódik a Világrekord, a Detektívtörténet és a A kölyök története; A program egy határhelyzetbe jutott lányról szól; a beszédes című Hiba a rendszerben pedig egy olyan pillanatról mesél, amikor felfeslik a mátrix szövedéke.

A művek másik – kisebb – csoportjába azok tartoznak, amelyek lazábban kapcsolódnak az első mozifilmhez, illetve előlegeznek valamit annak folytatásaiból. Az Osiris utolsó útja egy balul végződött misszióról tudósít, felvázolva ezzel az Újratöltve cselekményének kiindulópontját, Az emberi mátrix pedig a szabadságharcosok egyik akcióját meséli el, melynek során megkísérelnek egy foglyul ejtett gépet szövetségesükké tenni. Utóbbi bő negyedórás, de nem csupán hosszabb játékidejével, hanem alakformálásának módjával is kitűnik a többi rész közül: a Peter Chung rendezte és írta mese virtuális valóságot illusztráló képei az embrionális mozgóképet, a 19. század derekán laterna magicával készült film előtti filmeket idézik, azaz a legmodernebb technikák érnek össze benne az ősi mozgó festmények világával. A forma függetlenedik a marketingszempontoktól, ezért lehet ez az opusz – a hozzá hasonlóan eredetibb Kölyök története és a Hiba a rendszerben mellett – az Animátrix legbecsesebb darabja. De nem a legeltaláltabb, hiszen az egyes művek értékét marketinghasznosságuk mértéke adja meg a gyűjteményben. Az Animátrix professzionális promóciós anyag, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt virtuális film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2368