KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mansfield Park

Kis Anna

 

Jane Austen regényei rendkívül kapósak a filmszakmában, több mint tucatnyi feldolgozás készült belőlük. Nem csoda, hiszen művei remekbeszabott szappanopera forgatókönyvek (a szó lehető legjobb értelmében), amelyek a műfaj rajongóinak minden igényét igényesen elégítik ki, s hozzá még klasszikusan, kosztümösen, kora 19. századi stílusban. A Mansfield Park ugyan nem az írónő remekei közül való, ám ugyanúgy társasági-társadalmi dráma, ahol az obligát morális felvetések mellett leginkább annak lehetünk szemtanúi, hogy jómódú, eladósorban lévő lányok és nősülés előtt álló fiúk, valamint nénikéik és bácsikáik hogyan teázgatnak, táncolnak és lovagolnak, miközben a szegényebb sorból származó, ám lelkiekben, erkölcsben, sziporkában és írói tehetségben messze felettük szárnyaló hősnő különféle megpróbáltatások után elnyeri méltó jutalmát, azaz megadatik neki az igaz szerelem, míg a többieknek korrupt lelkükért cserébe ugyanez sajnos nem megoldható. A rendező leveleket, korai naplójegyzeteket is alapul vesz, így az ő Fanny Price-a még sokkal inkább Austen alteregó, mint az Austen hősnők általában, s karakánabb, modernebb, rebellisebb is eredetijénél. Nem csak főhőse, de dramaturgja, narrátora és persze finom kritikusa is a filmnek, aki illúziómentes (éles)látásmódjával és egészséges iróniájával egy hasonló kívül-belül jelenléttel lengi körül történetét, mint az írónő a sajátjait. Rozema nem újít forradalmit az Austen feldolgozások terén, de mértéktartó, kiegyensúlyozott filmet készít, kellemes és megjegyezhető epizódokkal, ráadásul olyan színészvezetéssel, amely nem csapja agyon az austeni atmoszférát. S hogy az andalító angol társasélet szemléletébe merült néző a társművészetről még véletlenül se feledkezhessék meg, Sir Thomas szerepében maga Harold Pinter tisztel meg bennünket kis számú filmes alakításainak egyikével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3039