KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/február
A SCI-FI HATÁRAI
• Schubert Gusztáv: Robo Sapiens Mesterséges Intelligencia – fények és árnyak
• Sepsi László: Szerelem világvége idején Sci-fi, románc, melodráma
• Benke Attila: Tudósítások az új rossz jövőről Filmanatómia: A sci-fi
• Baski Sándor: Szilaj gyönyörök Westworld
• Beregi Tamás: Gigabyte-ok diszkrét bája Videójátékok filmvásznon
JIM JARMUSCH
• Jankovics Márton: Titkos vérvonal Jim Jarmusch és a műfaji film
• Varró Attila: Talált versek Paterson
LATIN-AMERIKAI PORTRÉK
• Lichter Péter: Lebegés a fény hátán Emmanuel Lubezki
• Árva Márton: Emberek, akik ott voltak Új raj: Pablo Larraín
• Soós Tamás Dénes: Jackie
ÚJ RAJ
• Gelencsér Gábor: Oh, kárhozat! Kirill Szerebrennyikov
FILMMÚZEUM
• Harmat György: Bergman színre lép A nulladik opus
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni” Beszélgetés Rózsa Jánossal
• Tóth Klára: Egy színésznő regénye Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve
FESZTIVÁL
• Gellér-Varga Zsuzsanna: Sorsformáló rendezők Amszterdam
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: A ló túlsó oldala BoJack Horseman
• Roboz Gábor: Rejtélyek újabb szigete The Kettering Incident
KÖNYV
• Kelecsényi László: Életünk legszebb évei Zalán Vince: Film van, babám!
• Nagy V. Gergő: A menekülő test Lichter Péter: A láthatatlan birodalom
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Éjjel élnek Dennis Lehane: Az éjszaka törvénye
• Varró Attila: A sztárok bűnei Ben Affleck: Az éjszaka törvénye
KRITIKA
• Barkóczi Janka: Jó itt Az állampolgár
• Benke Attila: Idegen a Vadkeleten Kojot
• Forgács Nóra Kinga: A száműzött művészet Stefan Zweig: Búcsú Európától
• Teszár Dávid: Szekuláris megváltás Ártatlanok
FILM + ZENE
• Huber Zoltán: Kibeszélni a kibeszélhetetlent Andrew Dominik – Nick Cave: One More Time with Feeling
MOZI
• Kovács Gellért: Az alapító
• Kolozsi László: Aranjuezi szép napok
• Kovács Kata: Madeleine
• Tüske Zsuzsanna: Váratlan szépség
• Barkóczi Janka: Loving
• Huber Zoltán: A számolás joga
• Alföldi Nóra: Jézus, mobil, fejvadászok
• Vajda Judit: Másodállás
• Baski Sándor: Üdvözöljük Norvégiában!
• Kránicz Bence: A Nagy Fal
• Sándor Anna: Énekelj!
• Sepsi László: Széttörve
• Benke Attila: Vakfolt
• Varró Attila: Pattaya
DVD
• Soós Tamás Dénes: A látogatás
• Benke Attila: David Lean-klasszikusok
• Soós Tamás Dénes: Morgan
• Pápai Zsolt: A stanfordi börtönkísérlet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hét élet

Vajda Judit

Seven Pounds – amerikai, 2008. Rendezte: Gabriele Muccino. Írta: Grant Nieporte. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Angelo Milli. Szereplők: Will Smith (Ben Thomas), Rosario Dawson (Emily), Woody Harrelson (Ezra), Barry Pepper (Dan), Michael Ealy (Ben testvére). Gyártó: Columbia / Escape Artists / Overbrook / Relativity Media. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 123 perc.

 

A boldogság nyomában igaz meséjének rendezője, Gabriele Muccino és Will Smith újabb egymásra találása azon trükkös melodrámák sorába csatlakozik (21 gramm, Ütközések), melyek a súlyos, érzelmes, giccsbe hajló cselekményt szokatlan szerkezettel, komplex dramaturgiával ellensúlyozzák. A több szálon futó, tablószerű narratíva esetünkben annyiban módosul, hogy a címben említett hét életet összeköti egyetlen figura, a főhős, akinek személye azonban végig homályban marad, ahogy legfőbb motivációja is, hiszen a végső, nagy igazság csak a film legvégére, fokozatosan derül ki. Annyit látunk, hogy hősünk neveket ismételget, embereket figyel meg, akikkel szemben valamiféleképpen Isten nagykövetét akarja játszani.

Épp az információknak ez a drasztikus visszatartása adja a film erejét, hiszen igen magas fokú nézői aktivitást igényel, hogy összerakjuk az alkotók által összekevert kirakósjáték darabkáit. Ám sajnos pont ezt az örömöt veszik el tőlünk, amikor a váltogatott idősíkok és cselekményszálak, a fel-felsejlő érthetetlen, de jelentőségteljes epizódok helyét átveszi egy kronologikus szerelmi történet. Mintha csak a rendező filmje felénél megijedt volna a szétszabdaltságtól, és ezzel a megnyugtatóan banális fogással próbálna kihátrálni belőle. Így azonban a sikeres nézői nyomozás nem nyeri el méltó jutalmát egy katartikus „leleplezéssel” a végén, hiszen a megoldást csak elkenik az alkotók, és továbbra is a romantikus vonalra fókuszálnak. Ráadásul azzal, hogy a szerelmi szál ennyire ránehezedik a többire, rendkívül aránytalanná válik és sérül a szerkezet (olyannyira, hogy még a hét életet is nehéz számba venni, hiszen van, akit egy percig sem látunk a vásznon), amit pedig egy ilyen filmnél patikamérlegen kellene kiszámolni. Nagy kár, mert ha a Hét élet megmaradna a 21 gramm nyomdokain, és nem akarna a Love Story lenni, lehetett volna több-zsebkendős dráma is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9710