KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/március
FEKETE HOLLYWOOD
• Soós Tamás Dénes: A történelem visszavétele Fekete Hollywood
• Strausz László: Nagyon is emberi Holdfény
ÚJ RAJ
• Szabó Ádám: Nyers hús Amat Escalante
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Egy angol úriember Roger Deakins
INGMAR BERGMAN
• Pólik József: A törpe, aki leharapta a lábujjamat A szemtanú mint karakter
• Gáspár László Ervin: Hang, téboly és sirályvijjogás Bergman „kamarazenéje”
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Mi a rajzfilm, doki? Chuck Jones életműve
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Hiányzó láncszem Beszélgetés Török Ferenccel
• Kolozsi László: A tehenek tekintetében Beszélgetés Morcsányi Gézával
• Kolozsi László: Álmomban már láttalak Testről és lélekről
• Orosz Anna Ida: A rajzolt filmek primátusa Varga Zoltán: A magyar animációs film
• Morsányi Bernadett: Tulajdonságok nélküli emberek Dobai és a film
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Horeczky Krisztina: Hollywood nagyasszonya Meryl Streep
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Istenkép Shûsaku Endô: Némaság
• Varró Attila: Fél pálfordulás Némaság
KRITIKA
• Baski Sándor: Nosztalgiajárat T2 Trainspotting
• Kovács Gellért: Szertől szerig Dizájneren
• Schubert Gusztáv: Antigravitáció Mi ez a cirkusz?
• Roboz Gábor: A régi rutin A régi város
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: A fekete város Atlanta
MOZI
• Jankovics Márton: Marina Abramović – A távolság, ami összeköt
• Kránicz Bence: Oroszlán
• Gelencsér Gábor: Szép álmokat!
• Sepsi László: Körök
• Benke Attila: A Kaptár: Utolsó fejezet
• Árva Márton: Desierto
• Kovács Kata: Egy kutya négy élete
• Roboz Gábor: Szólít a szörny
• Varga Zoltán: LEGO Batman - A film
• Barkóczi Janka: Tékasztorik
• Baski Sándor: Arany
• Kovács Gellért: Pofoncsata
• Varró Attila: Az egészség ellenszere
DVD
• Benke Attila: Fantasztikus labirintus
• Pápai Zsolt: Race – A legendák ideje
• Soós Tamás Dénes: A kolónia
• Pápai Zsolt: Szeretteink körében
• Bata Norbert: Elzárva a világ elől
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Nyócker! 3D

Térhatású kerület-felújítás

Orosz Anna Ida

Gauder Áron és Novák Erik szabadszájú Nyócker-animációja immár nemcsak multikulturális, de térhatású is.

A közönség előtt már megmérettetett filmek utólag 3D-ssé renderelt változatát újra piacra dobni mindenekelőtt produceri fogás. A meglévő brandről a mozipénztáraknál újabb bőrt lehet lehúzni egy egész estés animációs film teljes költségvetéséhez képest viszonylag kis anyagi ráfordítással. Mindez már javában zajlik a Disney Birodalomban, ahol Az oroszlánkirály és A szépség és a szörnyeteg után futószalagon porolnák le más mesékről is a meghaladottnak kikiáltott 2D-s látvány porát. Nyugat-Európában is hasonló a trend: a végtelenül finom szövésű filmjeiről ismert francia Michel Ocelot animált árnyjáték-fabulái sorát folytatja Az éjszaka meséi című filmjével – immár 3D-s látvánnyal kiegészítve.

Novák Erik rendező-producer és Gauder Áron animációs filmrendező vállalása tehát nem újkeletű, amikor nyolc évvel ezelőtt készült animált filmjük képszekvenciáit előkotorták a digitális adathordozók mélyrétegeiből. Tették mindezt azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az annak idején többszörösen díjazott filmjük újravágott, újrahangszerelt és 3D-be átkonvertált verziójának moziforgalmazása során esetlegesen nyert bevételből a 2005 óta készülő vikingkori történelmi kalandfilmjüket, az Egillt be tudják végre fejezni.

A Nyócker! minden szempontból jól csengő hívószó. A 2000-es évek derekán hatalmasat robbant egészestés animációs film mindenekelőtt a történet izgalmas társadalmi vonatkozásaival és a digitális 3D-t papírkivágásos technikával vegyítő, hibrid látványvilágával nyűgözte le a hazai és a nemzetközi zsürorokat és filmítészeket. A balkáni módon zűrös Józsefvárosba helyezett multikulti Rómeó és Júlia-parafrázis visszatérést jelentett az eleven hétköznapokba a magyar játékfilm, azon belül is a „kistestvér”, az animációs film történetében. A South Park politikailag inkorrekt, provokatív hangnemében készült magyar gettófilm – akárcsak a tizennyolckarikás amerikai kult-sorozat – a dolgokat néven nevező gyerekek szemszögéből adott humoros látleletet ezredforduló utáni világunk társadalmáról.

Amikor a Disney-féle klasszikus mesefilmek a 3D-s trendnek megfelelő látványvilággal újra moziba kerülnek, akkor mindenekelőtt a sztori kortalansága, a karakterek rendületlen népszerűsége és nem a szoftverekkel konvertált térhatás miatt fog a nézőtér ismételten megtelni. De míg Az oroszlánkirály happyendes hamleti állatmeséje tizennyolc évvel később is ugyanúgy érthető a mai gyerekek számára, addig egy olyan társadalomkritikai utalásokkal és aktuálpolitikusokkal megspékelt szatíra esetében, mint a Nyócker!, már kérdéses, hogy működni tud-e a vásznon közel tíz év elteltével is. Persze azért nem fordult akkorát a világ, és benne Magyarország, hogy elfelejtettük volna az ifjabb Busht, Bin Ladent vagy Tony Blairt. Az alkotók mégis fontosnak tartották, hogy nyolc évvel ezelőtt íródott filmjükkel valahogy a mai társadalmi közéletnek is „oda legyen mondva”, még akkor is, ha nem a Nyócker! 2-t, hanem az első verziónak a technikai átiratát készítették el. A filmkészítők praktikus módon a betétdalok vitriolos nyelvezetű szövegén keresztül hangolták át 2004-es korrajzukat a 2012-es állapotokra, és így kerülhetett fel Pityinger László, ismertebb nevén Dopeman, egyik legfrissebb szerzeményével a film soundtrackjére. A tősgyökeres józsefvárosi előadóművész hírhedt Bazmeg! című száma, melyben az összes aktuális pártot és azok vezetőit melegebb éghajlatra küldi, kézenfekvő módon a film csúcspontjául szolgáló jelenete alá került, melyben az egyébként viszályban élő Lakatos- és a Csorba-klán tagjai közös erővel ebrudalják ki kerületükből a nyóckeres kőolajbizniszre ácsingózó miniszterelnöki delegációt.

Az annak idején rendkívül alacsony költségvetéssel készült Nyócker!-re mégsem a közéleti áthallások miatt élmény újra beülni, hanem azért, mert a technikai vérfrissítés szintén jól áll neki. A film merész képi világa nyolc év alatt nem veszített egyediségéből. Gauderék annak idején szükségből csak a film hátteréül szolgáló pesti díszletet modellezték le 3D-ben, a szereplőket meghagyták kétdimenziósnak és az egyik legprimitívebb animációs eljárással, a figurákat bájos esetlenséggel felruházó papírkivágásos technikával mozgatták meg. A Nyócker! virtuális térmélységgel kiegészült, tökéletlen mise-en-scène-je ma talán még inkább unikális jelenségnek hat az egyre plasztikusabb leképzést megvalósítani képes digitális 3D filmek univerzumában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11049